Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

harmadik ablakot is, mint pl. Muraközben sokfelé, ez azonban már az udvarra tekintett. A konyha hosszú időn át ablak nélkül épült. Csak a ház füsttelenítése és a tornác elejének befalazása után vágtak rá ablakot a szomszéd felé. A kamra kis ablakát vagy ablakait a hátsó oromfalon helyezték el/*

84 A fenti elrendezés változatlanul megmaradt akkor is, amikor a régi zsúposház helyébe tömés-, tégla-, esetleg vályogház került. Így építkeztek a felszabadulás után osztott házhelyeken az újgazdák is. A ház modernizálása, az alaprajz megváltozása az 1950-es évek végén kezdődött. A városiasodás vágya és az olcsó típustervek propagálása részint sátortetős kockaházak építésére, részint a régi ház udvar felőli megnagyobbítására, valamint új köntösbe öltöztetésére serkentette a lakosságot. Az utóbbi esetben a két utcai ablak helyébe egyetlen nagy hármas ablakot tettek, s a házat a korábbi fehér vagy sárga meszelés helyett élénkebb színűre festették, sőt nemegyszer nemesvakolattal is ellátták. Az utcafrontos ház vidékünkön nem terjedt el. A meglevő néhányat beköltözöttek vagy iparosok építtették. Az alapvető változás az 1960-as évek második felétől következett be az építkezésben. Sorra bontják el még az újabb végoromfalas téglaházakat is, hogy helyettük tágas, L-alakú vagy nagyméretű, sátortetős házakat építsenek. Ezek már két hármasablakkal néznek az utcára, s hatalmas üveges verandával az udvar felé. Tágasak, felszerelésük korszerű, bútorzatuk modern. Villanytűzhelyen vagy palackos gázzal főznek bennük, sőt terjed a házi központi fűtés is. Míg tehát a felszabadulás előtt e vidék építkezése általában elmaradottabb volt a hasonlóképp szegény többi zalai faluénál, addig napjaink házai tágasabbak és korszerűbbek, mint a megye más falvaiban. Ez egyértelműen a lakosság szemléletbeli változását, szorgalmát, magasabb életszínvonal és kulturáltabb élet iránti vágyát bizonyítja (28—29. táblázat). A következőkben horvát falvaink építkezésének részletesebb ismertetését a legrégibbel és legáltalánosabbak a favázas-füstöskonyhás-zsúpos házzal kezdem, a tömésfalúval folytatom, majd a téglaházzal fejezem be. .Szólok röviden a telek gazdasági és egyéb építményeiről is: az istállókról, a pajtákról, az ólakról, a terménytároló kukoricagórékról stb. A favázas szerkezetű zsúpos ház alaprajzi változatai, anyaga és az építés módja E házak csaknem mindig végoromfallal, s a szoba két apró ablakával néztek az utca felé. Kivételt csak akkor találunk, ha az uralkodó északi szél miatt ez az irány kedvezőtlen lett volna a bentlakóknak. Ilyenkor előfordult, hogy a kamra ablak nélküli oldalával nézett az utcára. De előfordult az is. ugyancsak a halmaztelepülésű Kollátszegen, hogy a ház hosszában, háttal támaszkodott az északi utcafrontra, hogy a bejárati ajtók ezáltal déli irányba nyílhassanak. 484 Muraközi tanulmányutam és a csáktornyai múzeumban végzett kutatásaim azt bizonyítják, hogy a népi építkezés ott is ugyanazon állomásokat járta végig, mint Zalában.