Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

végéhez pedig nyárikonyhát, kamrát vagy kamrákat építettek, sőt a módosab­bak kutat is ásattak telkükön. Változás következett be az udvarok beépítettségében is. A belterjesebbé váló állattenyésztés: a ló-, szarvasmarha- és sertéstartás további gazdákat is arra késztetett, hogy az egyre szűkebbé váló telkeket szinte az udvar egész hosszában gazdasági épületekkel építsék be, amint az a 38. sz. tótszentmártoni alaprajzon, a hajdan 14 holdas Dobos család portáján látható. Az udvart csak­nem mindig nagy — a háznál sokkal impozánsabb megjelenésű, sajátos stílu­sú — téglapajta zárta le. Míg a szűk és hosszú telkeken az udvart szinte egészen a pajtáig beépí­tették, addig a szélesebbeken — melyek házassági kapcsolat vagy adás-vétel révén alakultak ki, esetleg eleve nagy belsőségű volt a telek — a gazdasági objektumokat általában két sorban vagy szétszórtan helyezték el. Utóbbira a tótszerdahelyi Zrínyi utca 47. szám alatti telek a példa, (43. rajz), melyet a Dőlni jarek határol. A legjelentősebb létesítmények még e széles telken is az északi telekhatárhoz tapadnak, a kevésbé terjedelmesek pedig szétszórtan áll­nak. A jelenlegi lakóház az 1950-es években épült egy kisebb téglaház helyére. Bár végoromfallal néz még az utcára, a korábbinál már magasabb -— több lép­cső vezet a verandára —, s beosztása is korszerűbb. Jól megfigyelhető az egyes gazdasági épületek és a gazdaság ökonómiája közötti kapcsolat. A telek végét ezúttal is az utcával párhuzamos, több mint 100 éves, favázas, zsúpos pajta zárja le, melynek végpusztulását szomorúan konstatáltuk gyűjtőútjaink során. A két veteményes- és a virágoskertet gondosan körülkerítették, nehogy a ba­romfi kárt tehessen bennük. Érdemes figyelemmel kísérni a telek különféle kerítésfajtáit, melyek más-más időben készültek. A felszabadulás lényeges változást eredményezett a faluképeken. A le­bontott uradalmi majorok és cselédházak téglájából a volt cselédek gyors egy­másutánban húzták fel a juttatott házhelyeken apró tégla- vagy tömésházaikat, melyek többnyire még kétablakos oromfallal néztek az utcára. így jött létre a semjénházai országút mellett Ibriko-major közelében az "Újtelep, Fityeházon a Rákóczi utca, Molnáriban és Bajcsán a Dózsa György utca, Tótszentmárton­ban a Béke és Alkotmány utca stb. A változás azonban a gyors ütemben fejlődő Murakeresztúron a legfeltűnőbb. 1945 óta 15 utca nyílt vagy bővült itt jelen­tősen. De megváltozott szinte mindenütt a telkek belső elrendezése is. Mivel meg­szűnt a nagymérvű állattartás, eltűntek a trágyadombok, a sokféle ól, sőt a régi istállók és pajták is. E kötet számára pl. alig találtam már hagyományos favázas pajtát, eredeti formáját őrző kukoricakast, istállót vagy disznóólat, pedig a hatvanas évek elején még sok ilyet fényképeztem. A mai ház és telek világos és derűs. Az új házak mögött korszerű mellék­épületek, barkácsműhelyek, garázsok és legfeljebb néhány sertésól található. Az utak aszfaltozottak, a járdákat csaknem mindenütt betonlapokkal borították. Az ötvenes évek elején horvát falvainkba is bevezették a villanyt, s ma már megfelelő mennyiségű lámpatest szolgálja a közvilágítást. Az 1970-ben elkészült Murai Vízmű a vezetékes vizet biztosítja. Mindenütt új középületek és szolgáltató egységek, községi tanács, iskola, óvoda, kultúrház, könyvtár, mozi, korszerű orvosi rendelő, üzletek, eszpresszók, bisztrók épültek. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents