Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
ház tetején tv-antenna áll, az utak mentén pedig autóbuszvárók bizonyítják, hogy valóban szűnőben van a város és a falu közötti különbség. De alapvetően megváltozott a határ képe is. Megszűntek a korábbi birtokviszonyokra oly jellemző nadrágszíjparcellák, s helyettük a nagyüzemi gazdaságok hatalmas, sok hektáros kukorica- és gabonatáblái szolgálják a lakosság megnövekedett igényeit. A volt kastélyok közül a ventepusztai ma üzemi varroda, a szerdahe^i nemzetiségi állandó kiállítás és könyvtár, a Bedekovics-kastély azonban — nem találván gazdára — végpusztulás előtt áll. Elődeink fáradságos életének és munkájának emlékét ápolni és őrizni kívánjuk. Ennek érdekében gyűjtötte össze Zala megye tanácsa a nagy tsz-szervezésekkel kapcsolatos általános tagosítás után a megye földrajzi neveit/' 82 hogy megmentse az utódok és a tudomány számára azt a kultúrtörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű földrajzi névkincset, amely a mezőgazdaság szocializálása következtében idővel feledésbe merült volna. 2. ÉPÍTKEZÉS Horvát falvaink építkezése lényegében nem különbözött a szélesebb környéken s a Mura mentén szokásostól, ugyanis a múlt század derekán mindenütt a favázas építkezés volt általános. Boronából épült házról azonban adatközlőink már alig tudnak, sőt a régi pajták és istállók is többnyire csak szerkezetükben favázasak, miként a szőlőhegyi borospincék. A lakóházak három helyiségből álltak:'' 83 kályhás szobából, füstöskonyhából és kamrából, a nagycsaládoknál esetleg -— az utóbbi helyett — kis hátsó szobából. Mivel a konyha füstös volta nem tette lehetővé az egyes helyiségek közötti közvetlen közlekedést, a ház minden helyiségébe külön ajtón — de csak a pitvarból, azaz tornácról — lehetett belépni (45. rajz). Ez az alaprajzi elrendezés egy ideig megmaradt a konyha füsttelenítése után is, bár mellette gyorsan terjedt a három oldalról beépített, úgynevezett lopott tornácos (45/4. rajz) megoldás, majd a tornác befalazásával létrejött az előszoba. Ekkor már innen nyíltak az ajtók a ház helyiségeibe, tehát nem kellett minduntalan a pitvarra is kilépni. További fejlődést jelentett az épület vonalából előreugró tornác építése. Tetőszerkezetét kezdetben csak két oszlop tartotta, később ezek közét derékmagasságig vagy teljesen befalazták, miáltal újabb helyiséget nyertek. A lakóház még ekkor is végoromfalas volt. Az első szoba 2 apró ablakkal nézett az utcára, mint Zala megyében bárhol, de éppúgy találunk helyenként 482p A pp L.—VÉGH J. 1964. 483 A háromosztatú háztípus vidékünkön nagy múltra tekint vissza. Ezt bizonyítja a 473. sz. jegyzetben említett, részben horvát anyanyelvű szepetneki szabadosok elhagyott ingatlanairól 1771-ben felvett birtokbecslés, melyben már csaknem kivétel nélkül ilyen házak szerepelnek. Vö. zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum építményei.
