Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

térképről sem. Erről is csak annyit állapíthatunk meg bizonyosan, hogy a helységek mind partos helyen, patak és út mellett feküsznek, de sem az egyes telkek nagyságát, sem a rajtuk elhelyezett épületeket nem ábrázolja. Következtethetünk azonban a beltelek képére és a lakótelkek beépültségére a szomszéd Szepetnek úrbéri peres irataiból, melyek a megemelt földesúri terhek miatt a faluból elvándorolni készülő volt végbeli katonáAc, Söldtnerek ingatlanainak és irtásföldjeinek felbecsülése során készültek még 1757-ben/'

72 Az igazságtalan birtokbecslés ellen eme szabadosok fellebbeztek. A per még 1771-ben is folyt. Ekkor a már Zákányban lakó szepetnekieket a helytartótanács rendeletére eskü alatt vallatta ki Somogy megye alszolgabírája az elhagyott javak ügyében, hogy Szepetneken laktukban ,,.. . minemű s mennyit érő épületeket tettek, s hán holdra való földeket irtottak, s azokért fönt titulált Nagy Méltóságú Palatínus Űr ő Excelentiája, vagy annak Tisztyei, vagy pedig Mások akárkik, kinek—kinek hán forintokat adtak és fizettek Szepetnekrül való elköltözések alkalmatosságával, vagy annak előtte és utánna . ./. " Az első tanú a 45 éves Kapitány János volt, kinek vallomása így hangzott: „Jól tudgya a Tanú, hogy Goócza János Szepetneken laktában építet egy Kálhás szobát, Konyhát, Kamarát, Pajtát Két fiókra, Salva Venia Sörtvéles Olat és nyolcz marhára való Istálót, mellyek könnyen 100 forintokat meg érhettek, és irtott 10 holdra való földet, mellyekért legkevesebbet sem fizetet Szepetneki M. Uraság, sem más senki néki. Lesák Márton Szepetneki lakos lévén tsinált Szobát, Konyhát, Kamarát, Pajtával együtt, mellyek 50 Ft meg értek, irtott 12 holdnak való földet, melylyekért 12 forintoknál többet nem fizettek neki... Pocza Iván építet Szobát, Konyhát, Kamarát, Két Istálót s Pajtát, mellyek 100 forintokat meg értek, irtott 15 hold földet, semmit ezekért neki nem fizetvén ... Siffter István épített Szobát, Konyhát, Kamarát, Két Istálót, Pajtát salva Venia Sörtvés ólat kettőt, mellyek 100 forintokat meg értek, irtván azonkívül 25 hold földet, mellyekért semmi nem fizettetett néki". A még kikérdezett 14 kivándorló közül 9-nek volt Szepetneken többékevésbé értékes háza és gazdasági épülete. A többi azonban zsellér volt, s 6—20 hold irtásföldet hagyott el/'

73 A tanúvallomásokból világosan kitűnik, hogy a felsorolt — részben horvát származású — parasztok már szinte kizárólag 3 helyiséges házban laktak, és fejlett, istállózó állattartást folytattak. A Mura menti horvát falvak településszerkezete minden bizonnyal a XIX. sz. első felében végzett határrendezések alkalmával nyerte el mai alakját. Bajcsán pl. hg. Batthyány—Strattmann László az 1830-as évek végén rendeztette a határt és a belsőséget. A jobbágyok tiltakoztak a kihirdetett határozat ellen, s könyörögve kérték a földesurat, hogy ne kényszerítse őket az új jobbágyi ülések elfogadására. Kérésüket azzal indokolták, ,,hogy miután homokos, ter472 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 15. No. 81. 20/2. Kanisa 1757. 473 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 15. No. 81. 20/1. Szepetnek 1771. Értékes építéstörténeti adalék, hogy az említett parasztok már 3 helyiséges házban laktak, sőt az elsőként említett Góócza János már 1757-ben kálhás szobát hagyott ott. Az állattartás jelentőségét az bizonyítja, hogy több parasztnak két istállója is volt.