Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
1945 tavaszán itt is az MKP vezetésével kezdődött meg az új élet. A fennmaradt jegyzőkönyv szerint április 28-án alakult meg a pártszervezet. A Batthyány—Strattmann-birtokból 126 paraszt kapott földet: ebből 118 hold Bajcsa, 162 pedig Szepetnek határában feküdt, 338 hold erdő a Magyar Állami Erdőgazdaság kezelésébe került. 463 Már 1950-ben alakult egy I. típusú termelőszövetkezet, ez azonban 1956ban feloszlott. 1960-ban termelőszövetkezeti község lett a falu; az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1965-ben 134 taggal 773 holdon működött. 1961-ben növendékmarha-, 1963-ban hízómarha-istáiló, sertésfiaztató és -hizlaló, 1967-ben 98 férőhelyes tehénistálló, 1972-ben pedig újabb növendékmarhaistálló épült. 1975. január 1-én a termelőszövetkezet a nagykanizsai Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel egyesült. Itt található hazánk egyik legnagyobb és legkorszerűbb erdei csemete- és díszfatermelő üzeme is, melyben a Zala megyei Erdőgazdaság évente 8 millió kiültetésre alkalmas csemetét nevel. Az 50 hektáros modern üzemben átlag 50 fő dolgozik, főleg helybeli nők. A tsz-szervezések idején a férfiak Bajcsán is brigádokba tömörülve vállaltak munkát az ország építőipari beruházásain. Többségük újabban már Nagykanizsán dolgozik, napi ingázók és kiváló munkaerők. Az Egyesült Izzó létesítése óta a nők is egyre nagyobb számban járnak Kanizsára. 1976-ban az akkor mindössze 703 lélekszámú községből 228-an — csaknem minden munkaképes felnőtt — dolgoztak Kanizsán, s közöttük 104 volt a nő. 46 ' 1 A felszabadulás óta igen sok új ház épült a faluban. A földosztás után jött létre a hercegi erdőből parcellázott Újtelep, melyen most a hajdani nincstelenek tágas, korszerűen berendezett házai sorakoznak. 1951-ben bevezették a villanyt, 1950-ben új tanácsház, 1954-ben tűzoltószertár, 1956-ban művelődési terem és községi könyvtár létesült, amelyet 1964ben már bővítettek is. 1961-ben falatozó, körzeti orvosi rendelő és kultúrház épült. 1967-ben vegyesbolt létesült és artézikutat fúrtak, 1974-ben propán-bután gázpalacktárolót helyeztek üzembe, sőt azóta egy újabb (50 PB-palackos) tárolót is építettek. 1980-ban vezetékes vizet kapott a falu. 1970-ben önálló tanácsú község lett Bajcsa 3 külterületi lakotthellyel. 1976-tól azonban — mint városkörnyéki település — Nagykanizsához tartozik, s ezzel végleg elszakadt két évszázadon át volt sorstársaitól, a Mura menti horvátoktól. ^TÓTH E. 1970. 42. 563 BÉLI J. 1977. 104. 123.; NJF Bajcsa 75 és 418 tjkv. 464 Nagykanizsa Városi Tanács Munkaerőgazdálkodási Hivatalának kimutatása.
