Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

szántót — silánysága miatt 25 marha legeltetésére használták —, két, együttesen 81 Ft-ot jövedelmező malmot, valamint egy 100 sertés legeltetésére alkalmas erdőt talált itt.

421 1753-ban a szepetnekiek bérelték Bajcsa-pusztát. Részben felszántották, részben marháik legeltetésére használták, amiért a jobbágyok 6, a zsellérek 2 napot robotoltak, és segítettek a gabona behordásában. A szántó után tizedet és kilencedet is kellett már adniuk.

422 A Kanizsa-patakon őrlő két malom közül a kétkerekű 1717-ben épült. Haszna 40 köböl vegyes gabona volt, melynek kétharmadát a földesúr kapta A másik háromkövű volt, s 1718 körül épült. Átlagjövedelmük 1743-ban 81 Ft, egy másik elszámolás szerint 221 köböl búza és 398 köböl kétszeres (búza és rozs keverve) volt.

423 E két malomról később is gyakran szó esik. A fityeháziak pl. sokszor panaszolták, hogy a bajcsai malomnál fejenként 2—2 nap kell robotolniuk,

424 holott ebből hasznuk nincs. Egyébként is sokat civakodtak szomszédaikkal, akik a területükre tévedt fityeházi szarvasmarhákat csak 1—1 máriás lefizetése után adták vissza.

425 Űgy látszik, hogy Batthyány a majorság nagyobb arányú kiépítését tervezte, mert még 1744-ben deszkametszőt és téglavetőt létesített,

420 de nem használták őket sokáig. 1750—53-ban a malmokat újjáépítették. Az új árenda megszabásakor az uradalom részletes szerződésbe foglalta a molnárok kötelességeit, akik közül egyesek a szigorú feltételek mellett is jelentős vagyont gyűjtöttek idővel.

427 Bajcsát ez időben még főleg szomszéd falubeli magyarok használták, amit az akkor még szinte kizárólagosan magyar dűlőnevek is bizonyítanak.

428 A földesúri majorság kifejlesztéséhez nem volt elegendő munkáskéz, ezért az uradalmi tiszttartó az 1750-es években azt javasolta, hogy Bajcsát is be kellene telepíteni.

429 A kemény feltételeket tartalmazó telepítőlevél 1761-ben kelt, és csak 3 évre ígérte a szokásos kedvezményeket. Utána a következő szolgáltatásokkal tartoztak a saját határukban kimért szántókért, a szepetneki Cseresben kijelölt irtásföldekért, illetve a Mikefa-puszta és Bajcsa határában fekvő rét használatáért: gazdánként évi 3 Ft árenda és 20 nap gyalogrobot. Minden termésből, valamint a méhekből és bárányokból kilenced. A községnek átengedett területen makkoltathatnak, de az uraság is odahajthatja jószágait. A vadászás, halászat, rákászás, békászás, madarászás tilos, de az urasági vadászatokon bármikor és bárhol kötelesek megjelenni. A kocsmáitatás joga és 421 OL Batth. P. 1322/100. 1743.; OL U. et C. 28/14. 1743. 422 OL Batth. P. 1322. 64. rsz. 1753.; és P. 1313 Maj. Lad. 15. No. 81. 14/1. Kanisa, 1755. 423 OL U. et C. 87/66. 1719.; OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 14. No. 70/1. 1743—44.; OL Batth. P. 1322/100. 147—155, 1743. 424 OL Batth. P. 1322. Rsz. 179. No. 59. 2. 1766.; OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 16. No. 111. 1851. 425 OL Batth. P. 1322. Rsz. 179. No. 59. 2. 1766. 42e

OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 14. No. 70/11. 1744. és No. 65/1. 1750/53.; OL Batth. P. 1317. Rsz. 30. Fasc. 86. No. 1. A kb. 1750. 427 OL Batth. P. 1322. Rsz. 64. 483, 499. 1754. 428 OL Batth. P. 1322/100. 310—315. 1780. 429 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 14. No. 65/1. Kanisa, 1750—1753.