Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
kisebb. 1774-ben pl. csupán 6 keresztelés és 6 temetés volt. 30 telkes jobbágytól kapott a plébános természetbeni juttatást, 5 zsellértől, valamint 2 hazátlan zsellértől pedig csupán pénzt. 394 Az 1778. és 1830. évi canonica visitatiok szerint a plébános természetbeni járandósága rozs, zab és kukorica volt. Néhány módosabb paraszt a szepetneki tanítóhoz küldte gyermekeit írni, olvasni és hittant tanulni. Tanításukért negyedévenként 15 krajcárt, telente pedig 1 kocsi tűzifát fizettek. 395 A fityeházi nép sorsa a kapitalizálódás korában is keserves volt. Határában továbbra is a több száz holdas Batthyány-birtok — többek között Gyóta, az öregerdő, a Berki-rét, valamint Mikefa puszta — terpeszkedett, lehetetlenné téve, hogy a törpebirtokos és nincstelen parasztok földhöz jussanak. 3!,íi 1870 körül kiirtották a község melletti öregerdő egy részét — a legidősebbek képzeletét még mindig fogva tartják az erdei lények, lidércek mendemondái —, hogy általa a szántóterületet növelhessék, legelőt azonban ezentúl is csak a szomszéd falvak határában bérelhettek. Hogy a földtelenség mértékét érzékeltessem, álljon itt egy megdöbbentő adat! 1876-ban Zala megye községeinek átlagos népsűrűsége 45,5 lélek volt, ugyanekkor Fityeházé 132,6, horvát falvaink közül is a legmagasabb. Az 1860-as években a szomszédos Murakeresztúr vasútállomást kapott a Nagykanizsa—Barcs fővonalon. Ez jelentősen növelte terményeik értékesítési lehetőségét, s egyeseknek kenyeret és megélhetést is biztosított. A falu még a századfordulón is rendkívül szegény és elmaradott volt. Első iskolája — községi elemi népiskola — 1880 táján létesült. A parasztok 90" o-ának még 5 hold föld sem jutott, mindössze 2 gazda művelt 10 holdnál nagyobb területet. Főleg kukoricát, burgonyát és rozsot termeltek, s szarvasmarhát, sertést és baromfit tenyésztettek, de halászattal és gyűjtögetéssel is foglalkoztak. A halat, a rákot, a gombát, a baromfit, a tej hasznot asszonyaik fejen hordták a kanizsai piacra, hogy ebből az adóra valót előteremtsék. Több család ment teljesen tönkre, amikor a filoxerajárvány kipusztította szép szőlőiket. Később direkttermő nohát ültettek a hagyományos szőlőfajták helyére, ami sajnos, nem vált javukra.• w Nem sokat változtak a birtokviszonyok az I. világháború után sem. 1920ban a falu 465 keresőjéből mindössze 99 volt önálló birtokos, ugyanakkor 220 mezőgazdasági munkás, agrárproletár. Még a 30-as évek elején is 431 holdja volt a határban hg. Batthyány—Strattmann Lászlónak, főleg erdő és rét, amiből 220 holdat kisbérletként hasznosítottak. 1924-ben az OFB útján 20 házhelyet, 1935 körül pedig 34 holdat osztottak ki. :!98 A közbirtokosság 172 hold nagyságú legelőt használt. 1925-ben Fityeház a murakeresztúri körjegyzőséghez tartozó kisközség volt 2 tanerős, 2 tantermes elemi iskolával, 121 házzal és 246 lakással, tehát csaknem minden házban 2, néha 3 külön gazdálkodó család élt. Az ipart 1 ''' ZÉL Can. vis. Prot. Broj. 80 /XI. 1774. 6 Can Vis. Szily. 481, 1778.; Can Vis. Bőle. Letenyei ker. 4. 1830. I(i Gazdaczimtár, 1897. 7 BODOR A. 1921. 8 NJF telekkönyvi adatai.
