Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
kovács és 1 molnár képviselte, a közellátást pedig 3 nyomorúságos szatócsbolt. Az állatállomány 61 ló, 348 szarvasmarha és 169 sertés volt. 309 A lakosság 35%-a volt évről évre kubikos, summás vagy aratómunkás. A kilátástalan jövő elől többen Amerikába vándoroltak. Mások — mint Matécz János és Lovrek József — Belgiumba mentek, ahol bányában dolgoztak. A földnélküliek és kisparasztok legfőbb vágya bármilyen nyugdíjas állás elnyerésére irányult. 400 Háziiparként folyamatos, bár szerény kiegészítő jövedelmet jelentett a családnak a fűzvessző kosarak, vékák, kocsikasok, seprűk stb. kötése és értékesítése. Élt a faluban néhány ügyes takács is. (A múlt században termeltek még lent is, ám századunkban már többnyire csak kendert.) Ünneplő és testi ruhájuk egyaránt kevés volt. Az 1880-as évektől ruházatuk fokról fokra a kiskanizsaihoz hasonult. Mivel a régi divatú darabokat elszaggatták, az ünneplőket pedig eltemették halottaikkal, a múzeumba belőlük alig került rnár, s csak hallomásból ismerjük őket. A II. világháború után Fityeházán is — nagyrészt a letenyei Heimer-csoport hatására — többen bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba. 1944 őszén a nyilas pribékek elhurcolták és kivégezték — Béli József szerint Sopronkőhidán — Pókecz János és Raboda József kommunistákat, 401 akiknek emlékét kegyelettel őrzi a falu. Fityeház 1945. április 2-án szabadult fel. Matécz János vezetésével itt alakult meg horvát falvainkban legkorábban a pártszervezet, itt volt a legrendszeresebb pártélet, s itt vált legkorábban az MKP helyi szervezete a közösségi élet irányítójává. A kanizsai járás kommunistáit is Matécz képviselte Budapesten 1946 szeptemberében az MKP III. kongresszusán. 402 A földosztáskor a Batthyányi-birtokból 278 parcella, azaz 120 kat. hold jutott csak a parasztoknak, mert a 281 hold erdő az Állami Erdőgazdaság kezelésébe került. Megdöbbentő, hogy a fentebb említett mártírok özvegyei sem földet, sem más juttatást nem kaptak. 403 Fityeház 1959-től termelőszövetkezeti község. 1965-ben a Hunyadi Tsz 214 fővel 966 kat. holdon — ebből 614 volt a szántó — gazdálkodott; 90 szarvasmarhát tartott, s 6 traktor jelentette a gépi erőt. Majd korszerű öntözéses kertészetet üzemeltettek. 1970-ben termelőszövetkezete egyesült a murakeresztúri Űj Élet Tsz-szel (utóbbi központtal), ami a tagok anyagi helyzetére is előnyös volt. 1971-től közigazgatásilag is Murakeresztúrhoz tartozik. A felszabadulás óta jelentősen megváltozott a falukép. Vasúti megállót kapott a község, s az újgazdák számára parcellázott Újtelepen megnyitották a Rákóczi utcát, melyben mintegy 50 új ház áll már. 1949-ben bevezették a villanyt, 1959-ben pedig — jelentős társadalmi munkával — új tanács- és kultúrház épült, amit még 1963-ban könyvtárral és klubhelyiséggel egészítettek ki. 1959-ben 2 tanteremmel bővült az iskola, és új vegyesbolt nyílt. 1964-ben egy családi házat vásároltak óvodának, melyet 1971-ben szintén bővítettek és kor399 Közig. Táj. m) BODOR A. 1926. 401 TÓTH Lászlóné. 1970. 37. 402 TÓTH Lászlóné. 1970. 41, 42 és 62. '' (,3 BÉLI J. 1970. 96, 104.; BÉLI J. 1977. 123.
