Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
4. A földesúr megadja — bár saját szőlőjük nincs — a bor kimérésének jogát Szent Mihály-naptól karácsonyig. 5. Engedélyezi, hogy a jobbágyok marhái a fityeházi és bajosai erdőkben valamint a szepetnek! Cseresben az uradalom és a fenti helységek állataival közösen legelhessenek mindaddig, amíg a legelő-elkülönítést nem hajtják végre. Ezekben az erdőkben sertéseiket is makkoltathatják. 6. A parasztok az erdőből szerdán és pénteken szabadon vihetik a d ilt ős száraz fát, de tűzi- és épületfa kitermelésére az uradalmi tiszttartó csak írásbeli kérelemre ad engedélyt. 7. Az évi 70 Ft árendát a jobbágyok 2 részletben, Szent György- és Szent Mihály napkor ezüstben tartoznak fizetni. 8. Kötelesek a jobbágyok a belső telkek és kaszálók kivételével minden termésből tizedet adni, és azt az urasághoz behordani. 9. Minden házas zsellér tartozik évi 12 nap robotolni, s 2 napig a bajcsai malomnál szolgálni. A hazátlanok az utóbbi alól mentesülnek. 10. Kötelesek a jobbágyok — telki állományuk arányában — a vadászatokon hajtóként részt venni. Végül a herceg kegyesen megígéri, hogy a fentieken kívül újabb szolgálatokat nem fog követelni, s ha a jövőben az országos törvények a „nemteleneknek" bármilyen „személyes jogokat" adnának, az rájuk is érvényes lesz. 386 Érthetetlen és megdöbbentő, hogy az 1848-as törvények után — bár a volt úrbéresek tulajdonjogait részleteiben is rendező úrbéri pátens (1853) még nem jelent meg — ilyen szövegű szerződés egyáltalán létrejöhetett. A parasztok képviselői a záradékban természetesen tiltakoztak az áprilisi törvényekkel megszüntetett robot és dézsma szolgáltatása ellen. Megjegyzendő, hogy utolsó szálig írástudatlanok voltak. Mielőtt Fityeház polgári kori történetének vizsgálatához kezdenénk, vessünk gyors pillantást nemzetiségi és egyházi viszonyainak alakulására is! A XVIII. század közepén még nagyobbrészt magyarok lakták a falut, 38 ' ám a század vége felé mindinkább túlsúlyba kerültek a horvátok. Egyes források még 1773-ban :ws , 1786-ban 389 és 1796-ban is magyar falunak írják, mások a XVIII. század végén vegyesen magyar és horvát anyanyelvűnek'™, a XIX. században azonban már csak horvátnak. Lakói a szabadságharc idején ennek ellenére a magyarság oldalán álltak. Két földműves közvitéz: Kondricz Mihály és Poketz Márton emlékét még sokáig kegyelettel ápolták. 391 Egyházszervezetileg 1698-ban a csaknem puszta falu a kanizsai vár plébániájának filiája volt, 392 a vár lerombolása (1702) után azonban a szepetneki plébániához csatolták. 393 Hosszú időn át annak filiája maradt, Bajcsa mellett a legM1 OL Batth. P. 1313 Maj. Lad. 16. No. 111. Kanizsa, 1851.; OL Batth. P. 1322/100. 602—605. 1851. 387 ZML Conscr. Univ. 1750. 5—6.; OL Batth. P. 1322/100. 1756, 1757. 388 KORABINSKY J. M. 1786. 179.; Lex. Loc. 1773. Figyehaza. 389 VÁLYI A. 1796. 680. 390 Can. Vis. Szily 481. 1778.; THIELE J. C. 1833. I— II. 119.; FÉNYES E. 1836. 507. 391 NOVAK M. 1906. 384. :i92 ZÉL Can. vis. Prot. Broj. 71/11. 1698. 196—198. 393 ZÉL Can. vis. Prot. Broj. 73/IV. 1698. 76.
