Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

nizsa 1728. évi aestimatioja (birtokfelmérése) alkalmával a fiscus nem is tudta már, miként került Fityeház Esch báró tulajdonába.

307 De Szapáry nem mondott le róla, mert végrendeletében gazdaasszonyára, Petrikovics Magdolnára hagyta.

308 Mikor azonban 1743-ban törvényes örökös nélkül meghalt, a fiscus semmisnek nyilvánította a végrendeletet, s Mária Terézia 1744-ben az egész kanizsai-szepetneki dominiumot — közte Fityeház pusztát — Batthyány Lajos nádornak adományozta.

369 A kanizsai uradalom 1745. évi számtartói jelentésében Fityeház évi 25 Ft árendával szerepel, de nem tudjuk, kik fizették ezt az összeget. Lehet, hogy 25 árendás paraszt lakta, akik fejenként fizettek 1 Ft cenzust,

370 de az is lehet, hogy a puszta szomszéd falubelieknek volt bérbe adva 25 Ft-ért. 1750-ben azonban már 18 gazda és 1 özvegy élt itt, akik 22 igásállatot, 17 tehenet, s mintegy 30 növendékállatot tartottak. Ez — összehasonlítva más zalai adatokkal — nem volt kevés. Számottevő már gabonatermésük is: az őszi 92, a tavaszi 135 p. mérő. Szőlőt mindössze 4 kapásnyit írtak össze.

371 A Mária Terézia-féle urbárium idején az akkor 8 egész 28/32 jobbágytelket a III. osztályba sorolták. Rajtuk 33 szabadköltözésű jobbágy, 13 házas és 1 hazátlan zsellér élt. A jobbágyok többsége nyolcad vagy negyed telket bírt, csupán egyetlen 3

/

4 és 9 fél telkes volt közöttük. (Az átlag tehát 0,26 telek volt.)

372 A fityeháziak mindenkor szerződéses jobbágyok voltak. 1744-ben az árendán kívül mást még nem adtak, ám a Batthyányak csakhamar robotra kötelezték őket. Ez 1756—58 között még csak évi 5 nap gyalogrobot volt fejenként,

373 de ezt a gazdasági konjunktúra és a majorság nőttével fokról fokra magasabbra srófolták, sőt az árendát is felemelték. A legsúlyosabb robotterhet a vámos utak javítása jelentette.

37/i Ráadásul a földesúr időközben visszaváltotta a parasztok irtásrétjeit, s megtiltotta az erdőben való legeltetést. 1766-ban az elkeseredett jobbágyok — terheik mérséklését kérvén — hoszszú instanciával fordultak a Batthyány-úriszékhez. Legsúlyosabb sérelmeik a következők voltak: a) Legelőjük olyan kevés, hogy a szomszédos falvaktól kell bérelniük. A téli szénaszükségletet is drága pénzen kell megvásárolniuk, b) Bár a falu aprócska, mégis nagy létszámmal parancsolják ki a lakosokat a vadászatokhoz puskásnak és hajtónak, c) A földesúr bajcsai malmánál minden családnak évente 2 napig robotolnia kell. d) Aránytalanul magas porciót kell fizetniük, e) Keserves munkával kiirtott rétjeiket a bajcsaiak elvették. Kérik viszsza, s árendát ajánlanak érte az uraságnak, f) Kérik, hagyja meg az úr irtásszántójukat, s adjon engedélyt újabb erdőirtásokra.

375 A fentiekből kitűnik, hogy a fityeháziak létalapját főleg az irtások biztosították. Érthető tehát elkeseredettségük azok elvétele miatt. Kérelmük azon::,i7

OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 13. No. 7. 1728. :!(;Í-OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 13. No. 6. Kanizsa 1743. 3li!,

OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 13. No. 23. Kanizsa 1744. 370 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. No. 14. 70/1. Kanizsa 1743/44.; és 70/34. 1745. :;7l

ZML Conscr. Univ. 1750. 5—6. 372 OL Helyt. lt. Urb. Tabelláé Com. Zala. 1768. :i73

OL Batth. P. 1322'100. Urbárium Fittyeháza. 1756—1758. 374 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 15. No 81 4. Kanizsa 1773. 375 OL Batth. P. 1322. Körm. Közp. Ir. Rsz. 179. No. 59. 1766.