Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

nyelét a hosszú szár. véqén kiképzett köpübe illesztették. A MNM őriz egy hasonló felépitésü tárgyat ismeretlen lelőhely­ről, melynek penaéje méretben és formában is pontos megfele­lője az andocsi darabnak. Ezeknél viszont a szár rögtön a penge után erősen ivelődik. Egy ilyen kapa töredékének tehát csak akkor tarthatjuk példányunkat, ha feltételezzük, hogy a sérült szárat utólag kiegyenesítették. Elképzelhető az is, hogy egy nyeles ekevas töredékéről van szó. Erre a kérdésre a későbbiekben még visszatérünk. 19. + §_Ë_£_i_° /KRM ltszn./. Az uj állandó kiállitás nép­vándorláskori részében az andocsi temetőből származó sarló­ként kiállított anyag ez a darab. A töredékes nyéltüske 5 cm hosszú. A röviden visszatört nyak erős görbülettel megy át a nyújtott ivü pengébe. Éle fogazott. Felső harmada csaknem negyed körivben előregörbült. Hegye hiányzik. Belső p. iv: 27.5 cm; p. SZ: 2.1 cm. Sem a temető publikációja, sem a megmaradt ásatási napló-töredékek nem emlitenek sarlót. A tárgy formája alapján nem sorolható a népvándorláskori le­letek közé. A röviden visszatört nyak és a nyújtott iv alap­ján bizonyosan kesoközepkori."^ BAKONYTAMÁSI /Veszprém megye/ MITHAY S. ásatásán 1972-ben koraavar sirok között későközép­kori gödröket találtak. A VII. felületben feltárt gödör felső részén is kerültek elő későközépkori kerámiatöredékek. 95 cm mélységben több vastárgy került elő. A köztük lévő forgós sar­kantyú a 14-15.századra keltezi a leleteket. 20. + §_a_r_l_ó /PHM 74.37.36./ Nyéltüskés sarló torzult töredéke. A 10.6 cm hosszú, hegyben véqződő nyéltüskéhez csat­lakozó röviden visszatört nyak erős görbület után enyhén iveit pengében folytatódik. Az élen fogazás nem látszik. Mér­hető H: 31.8 cm; p.SZ: 2.2 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents