Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

21+ S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_5_k_é_s /PHM 74.37.39./ A feltűnően hosszú nyéltüskéhez csatlakozó penge egysarkos, felső része negyed körivben előreivelődik, és csúcsban végződik. A fokrészen nagy balta helyezkedik el. H: 27 cm, ebből nyéltüs ke: 16.8 cm; p. éliv: 9.3 cm; balta él H: 6.5 cm. BALATON

ALIGA /Veszprém megye/ A Balatonvilágoshoz tartozó területen mólóépitéshez végeztek 17 földmunkákat 1950-ben. Eközben egy 60 darabból állo nagy későrómai vaseszköz lelet is előkerült, mely a telephez tartozott. A leletegyüttest SALAMON Á. dolgozza fel. A 60 da rabból álló leletből 47 mezőgazdasági eszköz. A MRT 2. ebből három darab rajzát közölte. Az egyik tárgy azonban nem a ba-. i4 • 1 •> 4. - 18 fa latonaligai lelet része. 22. S_a_r 1 ó /VBM 55.211.46./ Nagy méretű, jellegzetesen későrómai eszköz. A 7.6 cm hosszú nyélnyulvány nem valódi nyéltüske, mert nem a fanyélbe szúrták bele, hanem a fanyél oldalán kivésett vályúba illeszkedett. Felső része kiszélese dik, itt egy szegeccsel rögzitették egymáshoz a fanyelet és a vas nyúlványt. A szegecselés szilárdságát növelte a széles alátétlemez, amit ráhajtottak a fanyélre. Példányunknál csak a szegecs maradt meg, amely 2.2 cm-t emelkedik a nyúlvány fölé. Hossza visszatörő nyaka /H: 11.6 cm/ amely csak alsó harmadában nem élezett, hirtelen töréssel megy át a tulajdon képpeni pengébe; p

k

~ SZ: 4.2 cm. A jól látható fogazás alapján jobbkezes. Az él és a fok felső széle egy sikban van. A penge fokozatosan keskenyedik, vége 8 cm hosszan nem élezett A munkáéi iránya hegyes szöget zár be a nyél irányával. Foga zása és élezetlen vége alapján bizonyos, hogy gabona aratás19 ra használták. Teljes H: 47.7 cm; belső p. iv: 40.4 cm. ró