Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
SÁRISÁP /Komárom m./ A római kori Quadriburgium területén az ókeresztény kápolnától K-re felszini gyűjtésből származik egy kapaszerü eszköz . 1315. + ÎS_a_p_a_ 1 /?/ /EBM 70.685.1./ A köpü a római eszközükre jellemző vaskos fokrészben végződik. A nyéllyuk ovális. A köpühöz keskeny nyak csatlakozik, amely szélesedve és a nyél irányába görbülve pengében folytatódik. Él felöli része hiányos. Az iveit penge miatt bizonyára fafaragásra szolgáló szerszám volt, bár elképzelhető, hogy kapáltak vele. H: 16.1 cm; fok: 3.0 x 2.4 cm; él H: legalább 5.7 cm. SCHANDORF /Csém, Ausztria/ 1919-1920-ban szántás közben egy nagyon értékes vaseszköz lelet került elő, amely két alaktalan vastömbből, egy ekevasból, egy csoroszlyából és egy ekehuzóláncból állt. BARB À. szerint lehetne akár késő LT-kori is, az analógiák alapján azonban inkább császárkorinak tartotta. 1021 A publikáció óta közzétett anyag is megerősiti a keltezés helyességét. A schandorfi lelet bizonyosan római kori, de azon belül nem tudjuk keltezni. /1316./ E_k_e_y_a_s_ : . /BLM 222./ Erősen kopott, lapát alakú ekevas, amely eredetileg bizonyára szélesebb vállú és szimmetrikus volt. A penge felső felén az éleket széles vaslemezzel nádolták. H: 24 cm; köpü H: 8.5 cm; köpü SZ: 13.6 - 14.8 cm; váll SZ: 17.5 cm. /1317./ C_s_o_r_o_s_z_l_y_a^ /BLM 223./ Az előző eszközhöz hasonlóan erősen kopott. A penge a teljes hosszúság 1/3-a. Éle hátrafelé ivelődik a csúcsnál. A nyél felső végénél egy 1.2 cm átmérőjű lyuk van. A nyél keresztmetszete a római csoroszlyákra jellemző méretű, a négyzethez közelálló téglalap:
