Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

1130. §__a_r_l_ó

i /BTIM 62.84.2./ Egyenletes ivelődéssel előrehajló pengedarab, vége keresztbe lapitott. Éle fogazott. 875 Későközépkori aratósarló felső vége. H: 26.5 cm; p. SZ: 1.5 cm. 1131. - 1133. P_á_n_t_v_a_s_a_l_á_s_o_k_

1 /BTIM 62.84.1., 3-4./ 2.4 - 3.6 cm széles pántból keszitett vasalások. Az első ovális, a második inkább lekerekitett sarkú négyszög, a harmadik pedig körte alakú. Átm.: 12-19.3 cm; 11.5-14.5 cm; 9.7-18.0 cm. Későközépkori szekéralkatrészek. ESZTERGOM - Szentkirály /Komárom m./ A középkori lelőhelyről felszini szórványként került a múzeumba két kapa. 1134. + î_ï_t_o_k_a_p_a_

1 /EBM 59.11.1./ A vékony falu köpü négyszögletes fokban végződik, benne a nyéllyuk is egyenes hátul. A keskeny nyak /2.3 x 2.8 cm/ egyenletesen szélesedik a 8.4 cm hosszú élig. H: 18 cm. A köpükiképzés alapján későközépkori . 1135. + K_a_e_a^ /EBM DM 55.122.1./ A johannita kolostor területén került elő. A kerek köpü vékonyfalu és nyak nélkül csatlakozott hozzá az egyenes vállú, bizonyára háromszög alakú penge, amelyből szinte csak a külső felén kialakitott ormó maradt meg a váll inditással. A penge és a nyél kb. 70°-os szöget zárt be. H: 31.4 cm; ebből penge H: 26»4 cm; mérhető SZ: 10.5 cm. A számos későközépkori párhuzam közül csak a közelben előkerült 1023.

+-t emiitjük. FONYÓD - Ilonaberek /Somogy m./ A Tőzegkitermelő Vállalat munkálatai során előkerült vaseszköz leletet Szörényi B. mérnök adta át a KRM-nak 1950.VIII.9-én.