Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

1073. S.z.e.k.E-i-S-e-D-S-E-i-Y-lS-a-i-i-lS-ej. /

CKM 68.8.11./ 12.5 cm átmérőjű 2.6 - 3.2 cm széles lemezkarika, amely kerékütközőként szolgálhatott. 1074. K_a_s_z_a_ö_r_v

JL /CKM 68.8.12./ Egyik oldalon egyenes lemezkarika, amely az egyenes oldalon a legkeskenyebb. Átm.: 4.5 - 4.9 cm; SZ: 2.2 cm. 1075. T_e_n_2_e_l_y_v_é_2_s_z_ö_2_

1 /CKM 68.8.13./ A 9.6 cm hosszú szár 5.1 cm széles, lapitott álló téglalap alakú fejben folytatódik. A szár végén nincs lyuk. Teljes H: 17.2 cm. 1076. - 1078. K_a_p_á_k_. /CKM 68.8.15-17./ Azonos tipusu, de különböző méretű kapák. A vékony, lemezesfalu köpüt a sinvas összehajutásával alakitották ki. A nyéllyuk ovális. A köpühöz egy rövid nyakon keresztül kapcsolódik a penge, amely csapott vállú, lekerekitett élü, keresztbe kissé domboritott. A nyél és a penge hegyesszöget zárt be /az l07 6.-nál alig több mint 40°, az 1077.-nél több mint 60°/. H; 29.7, 21.9, 32.0 cm; váll SZ: 23.1, 19.1, 23.4 cm. 1079. - 1083. L_á_n_c_o_k^ /CKM 68.8.18-22./ Különböző hosszúságúak. A legrövidebb öt szemből állj hossza 47 cm. A leghosszabb 26 szemből áll és 198.5 cm hosszú. Az ekék tárgyalásánál foglalkozik velük IKVAI N. felvetve, hogy esetleg ekehuzóláncként szolgáltak. Az első kettő bizonyosan nem,hisz a végükön horog van. Az 1081.-1082.-nél lehetne ilyen funkcióról szó, mert ezek körte alakú akasztókarikában végződ850 nek, de a szerző emlékeztet arra,hogy az alföldi szekéren ugyanilyen láncok is vannak. Elsősorban vendégoldaltartók lehettek. 1084. - 1104. K_e_r_é_k_a_a_y_k_a_r_i_k_á_k_

1 /CKM 68.8.2343./ Egy-egy kerékhez több /4 vagy 6/ agykarikára volt szükség. Ez teszi érthetővé, hogy ez a legnagyobb számú szekér-