Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

alkatrész. Felvetődik azonban, hogy a nagy méretbeli változatosságot mutató pántkarikák nem mindegyike volt agykarika. Az agykarikákat melegen húzták fel. Egves darabokon és éppen a 851 legnagyobbakon azonban szeglyuk is van. Ezt azzal magyarázza a szerző, hogy talán keréksinből /ráfból/ készítették őket. De nemcsak a Çegléd-Gubodi utcai, hanem a többi középkori lelőhely anyagából is hiányzik a kerékabroncs, ezért joggal gondolhatunk arra, hogy ezek a későközépkori szekerek még nem rendelkeztek kerékabronccsal és a nagy karikák talán más célt szolgáltak. Átm.: 11.9 - 12.4 cm-től 28.5 - 30.2 cm-ig. 1105. D_e_r_é_k_s_z_ö_g_

1 /CKM 68.8.45./ Az első kerék vánkosát és a fergettyüt rögzitő 29.3 cm hosszú, 3.8 x 2.1 cmes fejjel rendelkező tengely tette lehetővé a kerekek elfordulását, a négy kerekű szekér kormányozhatóságát. 1106. V_a_s_a_l_á_s_;_ /CKM 68.8.46./ 3.8 - 4 .3 cm széles vasszalagból keszitett ovális pánt. Nyitott végeit elgörbített szeggel fogták össze. H: 10.3 cm; SZ: 5.8 cm. /ld. 219., 1055./. 1.107. K_e_r_é_k_t_a_l_p_v_a_s_a_l_á_s

JL /CKM 68.8.47./ 17 cm hosszú, 5.4 cm széles szögletesen hajlitott vasalás, amelynek végeit kilyukasztották és azon keresztül szorították össze. 1108. - 1109. D_ö_r_g_ö_l_ő_y_a_s_a_k^ /CKM 68.8.48-49./ Erősen elhasznált hiányos darabok. Négyszögletes vaslemezből hajlitották őket. A sarkok közelében lévő szeglyukakon keresztül erositettek az alsó létraszárra, hogy kanyarodásnál a kerék ne koptassa el. H: 25.5, 19.8 cm; SZ: 9.9, 11.0 cm. Ez alapján 9-10 cm átmérőjűek lehettek a szekéroldalfák. A lelet tehát főleg eke- és szekéralkatrészeket tartalmazott, de mindkettőt hiányosnak kell tartanunk. A nagy kerülőekék bizonyosan rendelkeztek csoroszlyával, a szekéralkatrészek