Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

került elo. A nyéltüskének csak a csonkja maradt meg. A rajta lévő farostnyomok bizonyítják, hogy eredetileg ép volt. A hátratört penge először erősen, majd alig'ivelodve hajlik e­lőre. Középső szakasza mintegy 125°-t zár be a nyél irányá­443 val. Hegye hiányzik. H: 21.5 cm; p. SZ: 2.7 cm. 478. §_a_r_l_ó /KBM 59.7.99./ Ugyanannak a temetőnek a 32. sirjában egy kb. 50 éves férfi mellékleteként került elő. A nyéltüskéhez tompa nyak csatlakozik, amely kiszélesedve megy át az egyenletesen ivelodve előrehajló pengébe. A nyéltüske 444 vége visszagörbitett. It atm.: 27 cm; p. SZ: 2.8 cm. 479. + §_a_r_l_ó /KBM 72.72.1./ Az 1971-ben feltárt teme­tőrészlet 41.sirjában találtuk erősen korrodált állapotban. A penge felső része felvétel közben tönkrement. A fanyéllel együtt került a sirba. A hiányos nyéltüske 8.2 cm hosszú, és kb. 125°-os szöget zár be a hátratört nyakkal. Az alig 0.9 cm széles nyak erős görbülettel megy át az élezett pengébe, melynek középső szakasza alig iveit. A nyél irányával 140°-os szöget zár be. H: 27.6 cm; mérhető p. iv: 17.5 cm; p. SZ: 2.1 cm. 480. + S_a_r_l_ó /KBM 72.100.2./ A 71.sirból egy női váz bokájánál került elő. Ép horgas sarló. A penge töve a 11.7 cm hosszú nyéltüske folytatása. A két részt egy enyhén kiugró nyúlvány választja szét. A penge először erősebben, majd alig iveit. Felső szakasza merőleges a nyél irányára. Vége 3.5 cm hosszan az él sikjára merőlegesen lapitott. Hasonló sar­4 44a lók az avarkorban elég ritkák, és csak a Szentes-kajáni példány tekinthető közülük igazán horgas sarlónak. H: 29.6 cm; belső p. iv: 21.7 cm; p. SZ: 1.5 cm. KESZTHELY - Szt.Miklós temető /Zala m./ 1967-ben egy kerámiával a későnépvándorláskorra keltezhető gödörből egy csoroszlya került elő.

Next

/
Thumbnails
Contents