Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
481. C_s_o_r_o_s_z_l_Y_a /KBM 70.128.3./ Egyedülálló forma. A szár az él sikjára merőlegesen lapitott 8.1 cm széles, 2.8 cm magas, 0.8 - 1.1 cm vastag fejben végződik. A nyél és a penge csaknem egyenlő hosszúak. A penge erősen /kb 43°-os szögben/ elorehajlik. Ez talán azzal magyarázható, hogy a csoroszlyát valószínűleg nem ékelve, hanem a fej beszoritásá445 val rögzítettek. Kerület: 54.7 cm; H: 48.6 cm; szar keresztmetszet: fent 3.4 x 1.8 cm; középen 2.7 x 2.7 cm; a penge tőnél 2.0 x 3.0 cm; p. SZ: 5.4 cm. KESZTHELY - Városi temető /Zala m./ LIPP V. multszázadi ásatása során állitólag az egyik sirból egy kapa került elő. 482. + /MNM R.o. 62.28.11./ Az ismeretlen lelőhelyü római kori darabként beleltározott tárgy méretei és formája alapján . - , ,446 jol azonosítható a keszthelyi kapával. A köpü fala kétoldalt mindkét irányban lekerekitve megnyújtott. Enyhén nyújtott a sérült fok is /3.4 x 4.2 cm/. A nyéllyuk ovális alakú. A köpühöz viszonylag hosszú nyak csatlakozik /keresztm.: 2.9 x 1.4 cm/. A köpü és a nyak együtt csaknem fele az egész eszköz hosszának. A kissé csapott vállú penge kerek élü. Teljes H: 21.6 cm; penge H : 11.5 cm; SZ: 11.6 cm. A köpükiképzés alapján bizonyos, hogy eszközünk nem középkori. Az ilyen köpükiképzést a római kori és a népvándorláskori baltákon és szekercéken egyaránt megtalájuk, ezért nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy ez a kapa a népvándorláskorban készült. Annál inkább gondolhatunk erre, mert mint láttuk a közeli Fenékpusztáról hasonló formájú eszközt nem ismerünk. Nagyon kevés analógiájával találkoztunk és egyik sem keltez4 4 7 heto pontosan. A LIPP által emiitett ösztöke /H: 7 cm; SZ: 4 cm/ a népván448 dorlaskori temetőkből jol ismert fafaragó szerszám, ezért nem foglalkozunk vele.