Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

409. E_k_e_h_u_z_ó_l_á_n_c /KBM ltszn./ BALASSA I. Készt385 hely környéki darabként közölte. A tojás alakú szemhez itt is két piskóta alakú szem csatlakozik. A középső alig fele a nagyobbiknak /H: 12.6 és 24.0 cm/. Teljes H: 62.4 cm; a 386 tojás alakú szem H: 30.3 cm; SZ: 17.2 cm. 410. E k_e_h_u_z_ó_l_á_n_c_ /KBM 60.3.45./ Az 1906-os ásatásból származik, KUZSINSZKY-nál nem szerepel. Töredék, csak 387 egy 23.9 cm hosszú, 13.7 cm széles tojás alakú szem. 411. E_k_e_h_u_z_o_l_á_n_c Külön meg kell emlitenünk a II. — ———— 388 világháború során elkallódott példányt. Ezzel ugyanis részletesen foglalkozott BRATANIC, B. és BALASSA I., aki nem ért egyet az előbbivel abban, hogy ez a lánc a gerendely és 389 a vonórúd közvetlen összekapcsolására szolgait. A feltűnően kis méretű karikához három piskóta alakú láncszem járul, tehát négy tagból állt. KUZSINSZKY fényképeinek kicsinyítését meghatározva kiszámíthattuk a méreteit. Teljes H: kb. 49.8 cm; a nagy karika átmérője: kb. 12 cm; az utolsó piskóta alakú tag H: kb. 18 cm. Az ekehuzóláncok 3. tipusába sorolható tárgyat a többi lánchoz hasonló módon használhatták. A fentieken kivül még három különálló piskóta alakú tagot közölt KUZSINSZKY, amelyek minden bizonnyal ekehuzóláncok tartozékai voltak /

H: 12.O; 14.1; 15,6 cm/. BALASSA I. felvetette, hogy a MNM-ban lévő ismeretlen lelőhelyü darabok esetleg 390 Fenékpusztáról származnak. Semmi okunk ezt feltételezni, ezért a szórványok között ismertetjük ezeket a tárgyakat. ÁSÓK. Pannóniában elég ritkák. KUZSINSZKY két különböző tipusu darabot közölt. 412. Á_s_ó /KBM ltszn./ A vasalt ásóból kialakult átmeneti forma. A pengéből középen egy nyúlvány emelkedik ki. Ennek a párját a pengénél kisebb lemezzel kivácsolták rá a pengére.