Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

Igy a penge felső-középső része kettős falu és egy süllyesztett köpü keletkezett. A nyelet a nyúlvány végén lévő lyukon keresztül szeggel rögzítették. Pannóniából ezen kivül csak két darabot ismerek /Somogy megyéből és Ptujból/. Római korra , . * 391 való keltezését a germániai darabok teszik biztossá. A fenékpusztai darab méretei. H: 22.5 cm; váll SZ: 16.2 cm; 392 , ~ penge H: 14 cm. Ennél a darabnál elképzelhető, hogy a pengébe nem csak nyelet, hanem egy nyeles faásót süllyesztettek, igy növelve a szerszám munkafelületének nagyságát. 413. Á_s_ó_l_a_p_á_t /KBM 77.100.14./ A nyitott köpühöz lefelé alig szűkülő négyszögletes penge csatlakozik. A köpün elől nagy szeglyuk van. H: 24.2 cm; p. H: 14.5 cm; SZ: 17.2 393 es 13.3 cm; köpü atmero: 4.5 - 3.4 cm. 414. Á_s_ó_l_a_p_á_t /KBM 59.8.1./ SÁGI K. ásatásán a II. 393a sz. bazilika alatti lakóházból került elő. A 4.század közepére keltezhető. A nyitott köpühöz erősen kopott trapéz alakú penge csatlakozik. A pengén enyhe ormó figyelhető meg. A köpün négyszögletes szeglyuk van. H: 30.1 cm; ebből köpü: 10.5 cm; köpü átmérő: 3.8 - 3.4 cm; p. SZ: kb. 20.5-től kb. 11 cm-ig". KAPÁK. A nagyobb kapák közül hatot közölt KUZSINSZKY. Ebből négy maradt meg a KBM-ban. 415. K_Ë_E_Ë /KBM 60.3.40./ Erősen kopott, a penge széle hiányos. A vaskos köpühöz kissé csapott vállú négyszögletes penge kapcsolódik nyak nélkül. H: 21 cm; fok: 2.8 x 2.6 cm; 394 penge H: 15.3 cm; SZ: 16.5 cm. 416. K_a_p_a /KBM 58.20.106./ A vaskos, négyszögletes köpühöz erősen kopott, hiányos szélű megközelítően négyszögletes penge csatlakozik nyak nélkül. H: 22.5 cm; fok: 3.5x2.3 395 cm; penge H : 16.7 cm; SZ: legalább 16.0 cm.