Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

szegeitek rá a faásóra.""' Mérhető SZ : 19.2 cm; M: 12.8 cm. 327 - 328. Á_s_ó_p_a_£_u_c_s /KKJM 55.41.314-315./ A legáltalánosabb középkori forma. Élük lekerekitett. Az első zömökebb. A vályú felső végén mindkettőn lyuk van, a faásóra való felszegelésre. Az utóbbinál az eredeti fotón még látszik a 291 lyukban maradt szeg. M: 20 es 24 cm; SZ: 20 és 17 cm. 329

• Íí_a_p_a /KKJM 55.41.350./ Vaskos kapa. A nyéllyuk a foknál egyenes. A köpü után a penge Ívelten szélesedik a lekerekitett sarkú élig. H: 23.5 cm; él H : 12 cm.

292 A Szokolyán gyűjtött "tővető kapára" hasonlit, csak annak 293 meg vaskosabb a köpü

je. 3 30. K_a_p_a /?/ Az ásató szalunak határozta meg a 605. ké 2 94 pen bemutatott eszközt. A köpühöz csatlakozó váll nélküli penge hosszában iveit, és alig szélesedik az élig. Nagykörösről ismert egy szőlőművelésnél használt "gyökérvágó kapa" 295 amely, nagyon hasonlit eszközünkre. 331. §_a_r_l_ó /KKJM 55.41.299./ Ép. A nyéltüskéhez tompaszögben csatlakozó hosszabb nyak és a nyél irányával mintegy 30°-os szöget bezáró enyhén iveit penge az Árpád-kori sarlók~ 2 9 6 ra jellemző. A keresztbe lapitott csúcs előtt erősebben 2 97 iveit. Fogazás nem látszik rajta. 332. S_a_r_l_ó Ép. Röviden visszatört nyaka, az alsó felén a nyél irányával csaknem párhuzamos, fent erősen előrehajló , „ 2 98 pengéje a kesoközepkori sarlókra jellemző. " 333. V_a_s_y_i_l_l_a. Benén került elő. A szeglyukkal ellátott köpü nyakban folytatódik. Ebből ágazik ki a két kör ke299 resztmetszetü iveit ag. A teljes H: 25 cm. Az ásató ugy vélte, hogy kis mérete miatt disznópörkölésnél vagy kemence-