Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
fűtésnél használták. Valóban van a középkori villák között egy tipus, amely feltűnően kicsi, 20 cm körüli vagy annál is kisebb, de a néprajzi anyagból is ismerünk hasonló méretű erősen elkopott villákat, 300 - tehát nincs okunk kétségbevonni, hogy ezt az eszközt is a mezőgazdaságban használták. 334 - 335. K_a_s_z_a és k_a_s_z_a_ö_r_v /KKJM 55.41.297./ Orgcványon, Lakitelken és Benén is kerültek elő kaszatöredékek de csak egy darabot mutatott be. 301 Makkos felerősitésü. A nyak és penge kb. 71°-os szöget zár be, és egy sikban van. A kb. 5 cm széles pengére kettős ormot kovácsoltak. H: 52 cm. Az 584 .kép kaszaörv, amely alig tér el a ma használtaktól. Félovális, egyik oldalán egyenes lemezkarika. 336 - 338. K_a_s_z_a_ü_l_l_ő_ L Mindhárom darabon a fej alján nyúlvány található. A középsőn a tüske aszimmetrikus és ebből nyúlik ki a nyúlvány, amely kampósan visszagörbült. Az ásató ugy vélte, hogy ez a felakasztásra szolgált. A 336-on a nyúlvány vége felfelé görbül. A 338-on a nyúlványnak Csak a csonk302 , • ja latszik. A középkori és újkori kaszaüllőkön nincs ilyen nyúlvány, csak Sopronból ismerek egy hasonló darabot. 303 339 - 340. K_a_c_z_a_k_a_l_a_p_á_c_s_ 1 Két darabot közölt a szerző. A nyéllyuk lekerekitett négyszög. Egyik végük négyszögletes, a másik tompa élben végződik. 304 341. S_z_é_n_a_h_u_z_ó_h_o_r_o_g. A 3.4 cm átmérőjű köpü szűkülve megy át a hegyben végződő szárba, melyből egy 5.5 cm hosszú szakáll ágazik ki visszafelé. A szakáll és a szár kb. 37°-os szöget zár be. Teljes H: 25.5 cm. 30 ^ Az 571. képen be306 mutatott tárgy nem lehet szénahuzóhorog. 342 - 345. P_a_t_k_ó_k ji _ Nagy számban kerültek elő. A bemutatott négy darab a szerző szerint egyben a fejlődési sort is reprezentálja. 342. erősen kopott, szárai csaknem összeérnek,
