Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: 8.-9. századi birituális temető zalakomár határában
Dunától északra fekvő területekkel." 28 A Zala völgyéből még egy helyről ismerünk szórthamvas sírt: Nagypáliból, ahol 9. századi magányos csontvázas temetkezés közelében feküdt a szórthamvas sírocska gödre. 29 Végül ismeretes, hogy a keszthelyi nagy késő avarkori temető néhány sírja felett is előkerültek urnasírok. 30 A Zala völgyétől mind északra, mind pedig dél felé elég nagy távolságra találkozunk csak újra hamvasztásos sírokkal. Északon azok az urnasírok kívánkoznak elsősorban párhuzamnak, melyek késő avarkori temetőkben kerültek elő: így a pozsonyi medencében Dévényújfalu (Devinská Nová Ves) 31 , Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) 32 , Pozsonyszőllős (Bratislava—Vajnory), poloha Pod krízom, 33 és Cseklész (Bernolákovo) 34 , a kassai medencében pedig Kassamindszent (Valaliky— Väechsvätych) és Bárca (Barca). 35 E temetőkben a csontvázas sírok leletanyaga több szempontból is rokonságot mutat a zalakomári és keszthelyi temetőkkel, s ott is többször bizonyíthatóan a késő avarkori sírok felett kerültek elő a hamvakat tartalmazó urnák. 36 Délen, Jugoszlávia területén 1967-ig csak rosszul megfigyelt vagy szórványként előkerült hamvasztásos sírok voltak ismeretesek. Ekkor azonban a Zadar melletti Kasic-ban olyan urnasírokat tártak fel, melyek urnái nagyfokú rokonságot mutatnak a pókaszepetki és zalakomári, 37 de a Szlovákia területén talált urnákkal is. 33 28 Cs. SÓS A.: Jelentés a pókaszepetki ásatásokról. ArchÉrt. 100 (1973) 76. A temető legteljesebb közlése: Cs. SÓS A.: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert, München, 1973. 84—88. Id. ott további irodalmat. Ezzel szemben ld. BÓNA I.: Opponensi vélemény Cs. Sós Ágnes: „A Dunántúl IX. századi szláv népessége" c. kandidátusi értekezéséről. ArchÉrt 95 (1968) 112—115., ahol Bóna István a hamvasztásos sírok népességét a déli eredetű szláv népességekben jelöli meg. 29 MÜLLER R.: IX. századi sírok Nagypáliból, Zalai Gyűjtemény 8 (1978) 31—46. A hamvasztásos sírban egy vaskés volt. ld. 4. kép 6. : '° H AMPEL J.: A régibb középkor emlékei Magyarhonban. Budapest, 1894. 98—99.; Veszprém megye régészeti topográfiája, a keszthelyi és tapolcai járás. Irta: BAKAY K., KALICZ N., SÁGI K. Budapest, 1966. 21/48. lelőhely. 31 J. EISNER, 1952. 32 L. KRAKOVSKA: Slovansko-avarské pohrebisko pri Záhorskej Bystrici. Bratislava, 1972. 3:1 ld. 18. jegyzet. 61—81. 34 L. KRAKOVSKA: Pohrebisko v Bemolákove. SlovArch 10 (1962) 442—443. 35 J. PASTON: Skelettgräberfelder aus den VII. und VIII. Jahrhundert in der Ostslowakei. Studijné Zvesti AUSAV 16 (1968) 175. 30 Urnasírok voltak Devinská Nová Ves 182. és 302. csontvázas sírok felett (J. EISNER 1952. 57., 77.), erre utal BÓNA I.: Cs. Sós Á. „A Dunántúl IX. századi szláv népessége" c. kandidátusi értekezéséről. ArchÉrt 95 (1968) 118. Záhorská Bystrica 11. sírjánál pedig szorosan a sírgödör falánál volt a 12. és 13. urnasír, s hasonló szituációra utal a 164. sírnál előkerült nagyobb edény is. L. KRAKOVSKA: Slovansko-avarské pohrebisko pri Záhorzkej Bystrici. Bratislava, 1972. 55.; végül Bratislava — Vajnori, poloha pod Krízom 1/73. urnasírja állítólag a 2/73. csontvázas sír felett feküdt. Ez utóbbiból került elő az az arany fülkarika, mely a zalakomári 225. sír arany fülkarikájának legközelebbi analógiája (ld. 18. jegyzet). 37 J. BELOSEVIÖ: Die ersten slawischen Urnengräber auf dem Gebiete Jugoslawiens aus dem Dorfe Kasic bei Zadar. Balcanoslavica 1 (1972) 74—78. A pókaszepetki és szlovákiai analógiákra utal Belosevic is (81—83), a korábbi jugoszláviai hamvasztásos sírokról, a velük kapcsolatos problémákról szintén megemlékezett (84—85, 4. jegyzetben).
