Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Szőke Béla Miklós—Vándor László: 8.-9. századi birituális temető zalakomár határában

így tehát jogosan tárgyalta H. Zoll-Adamikova együtt, egy csoportba fogva ezeket az egymástól eléggé távol eső temetőket (D csoport), sőt tovább tágítva a kört, az Al-Duna vidékéről is több temetőt e csoporthoz kapcsolt.

39 Véleménye szerint ugyanis ezek a hamvasztásos temetők a 650—800 közti időszakra keltezhetők, s mivel a késő avarkori települési tömb szélein helyezkednek el

; a biritualitást olyan jelenségnek tartja, „die in der Zona der gegenseitigen Einflüsse der materiellen Kultur und Glaubensphäre der Awaren und der Slawen enstanden ist."

/l0 Mint már fentebb is bemutattuk, e hamvasztásos temetkezéseknek legalábbis egy része biztosan a 9. században keletkezett, á nem csak Pannoniában, hanem Szlovákiában és a dalmát tengerparton is. Sőt ugyanez mondható el az általa az Al-Duna vidékéről idevont temetőkről is (pl. Galice).

41 A H. Zoll-Adamikova által különválasztott csoport (D csoport) eltér a Morva-medence hamvasztásos ritusú temetőitől (B, C

2 csoport), s véleményünk szerint az urnák nem hozhatók genetikai kapcsolatba sem az ottani kerámiával (Poulík Burgwall II., ill. III. fokozatú kerámiájával),''

2 így a kerámiatipológia alapján sem beszélhetünk nyugati szláv eredetű népcsoportok mozgásáról.

43 Cs. Sós Á. a pókaszepetki temetkezések etnikai hovatartozása felett keletkezett vitában azonban a következőket is elmondta: „amennyiben az urnatemető alatt késő avarkori temető húzódna, s így mutatkozna a két temető között nagyobb hiátus, vagyis ha az urnatemető kétséget kizárólag a 9. században kezdődne, továbbá, ha a 9. századi urnatemetőt körültekintő elemzések alapján az al-dunavidéki, a 9. században is hamvasztásosan temetkező szláv csoporthoz köthetnénk, ügy e csoport etnikumát illetően elsősorban az ún. balkán-dunai kultúra korai fázisának hordozói jöhetnének számításba, vagyis egymással ötvöződött délszláv, bulgár, keleti szláv elemek."'

1

'

1 Véleményünk szerint a zalakomári birituális temető e fenti óhajoknak megfelel: itt a ham38 J, BELOSEVIC kritikátlanul elfogadta J. EISNER keltezését, aki szerint a dévényújfalusi hamvasztásos sírok a 7. sz. közepére keltezhetők. Ugyancsak a 8. sz. közepére való keltezést fogadta el a pókaszepetki temető esetében is, pedig maga az ásató jóval tágabb időhatárok közé helyezte a temetőt. Végül a többi, részben általunk is idézett szlovákiai temető korát is —, melyeket J. EISNER nyomán datáltak a 7—8. századra — valósnak tartja, így a Kasic bei Zadar-i urnasírokat a 7. századra keltezi, történetileg pedig az Ó-Horvátországból elvándorolt szlávokhoz köti őket, akik 614-ben Salona elfoglalásával változtatták meg az Adria-parti etnikai viszonyokat. 39 H. ZOLL-ADAMIKOVA: Die Verwendbarkeit der Grabfunde aus dem 6—10. Jh. für die Aussonderung der Stammesgruppen bei den Westslawen, in: Rapports du III

e Congrès International d' Archéologie Slave. Tome I. Bratislava, 1979. 941— 952, főként 946. 40 H. Zoll-Adamikova hozzászólása K. HOREDT: Die Brandgräberfelder der Mediasgruppe aus dem 7—9. Jh. in Siebenbürgen, in: Rapports du III

e Congrès International d' Archéologie Slave. Tome I. Bratislava, 1979. 393. 41 uo., illetve 21. jegyzet 220—246. 42 CS. SÓS Á. a Burgwall IL, Belosevic a Burgwall III. kerámiában látja az analógiát, ld. J. POU LIK: Staroslovanská Mora va. Praha, 1948. 14. 43 Miként Cs. SÓS Á. (ld. 27. jegyzet), ill. Belosevic (ld. 36. jegyzet) gondolja. 45 Cs, SÓS A.: Válasz Győrffy György és Bóna István opponensi bírálataira. Arch Ért 95 (1968) 122.