Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Gabler Dénes: Terra sigillata chiara tálak Nagykanizsáról

5. kép. Az „északafrikai" sigillaták elterjedése Pannoniában (Sajti M. rajza). kincsét tekintve rendkívül heterogén; ott már a II. században is számos típus tűnt fel a legkülönbözőbb lelőhelyeken, ezzel szemben Pannoniában egyrészt az ismert formák száma kevesebb, az azonos formájú edények mennyisége is nagyobb, másrészt forgalmuk is jóval rövidebb időszakra korlátozódik. Mini láttuk, ezek a típusok — a nagykanizsaihoz hasonlóan — először a III. sz. végén, ill. a IV. sz. elején tűnnek fel, de elterjedésük zömmel a IV. sz. második felére, ill. az V. sz. első negyedére tehető. Ez az időrendjében és típuskincsében homogénebb anyag aligha írható egyes bevándorló kereskedők, iparosok, katonák vagy más jövevények számlájára. Ügy véljük, hogy az észak-afrikai (és esetleg más mediterrán) műhelyek termékei, amelyek túlnyomórészt az Itáliához, Dalmáciához közeli területeken és az Itáliából kiinduló útvonalak mentén terjedtek el, akárcsak 300 évvel korábban az észak-itáliai sigillaták— kereskedelmi kapcsolatok feltételezésére adnak lehetőséget Pannónia, Noricum déli része, valamint Itália és a Mediterraneum többi területe között. Ezek