Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

az eladandó szénára előre vettek fel pénzt.

37 Végső esetben kölcsönhöz folyamodtak, egyszer 400, máskor 800 Ft-ot vettek fel. az utóbbi összeget az árvák kasszájából.

38 A tisztviselők és a szolgák fizetésén kívül a legnagyobb beruházást a hoszrszú éveken át előkészített városházi felújítás jelentette 1843-ban.

39 Megemelték, alápincézték, cseréptetővel látták el. Az átépítéshez a polgárok és a tanácsosok külön összeggel is hozzájárultak. A város saját erejéből csak kisebb javításokat (kútásást. kút befedést, sáncolást, tilalomfák felállítását, toronyóra vásárlást, az iskolamester lakásának javítását stb.) tudott elvégeztetni/'

0 Rendszeres kéményvizsgálatokkal felügyelt a város tűztől való megóvására.'

11 (A 14 év alatt egyszer volt nagyobb tűzvész). A város képviselői marhavész idején jelen voltak a vágásoknál.''

2 A számadások felülvizsgálásának átfutási ideje a földesúrnál és a megyénél több évtizedet, a városnál néhány évet vett igénybe. 1834-ben a korábbi bírónak még adőszedősége idejéből 120 forint restanciája volt, egy társának pedig 1104 Ft, Utóbbit a hatalmas összegű sikkasztásért „mivel eddig az ilyen számadókat nem marasztalták el" csak a tanácsból tették ki, ós az összeg megtérítésére kötelezték, a végrehajtás kilátásba helyezésével/'

3 A továbbiakban a tanács büntetést és a számadók negyedéves meglepetésszerű ellenőrzését rendelte el. Ennek ellenére jó, ha egy-két évenként sor került rá. A visszaélések azonban még így is szinte teljesen megszűntek. Ha a jegyzőkönyvek tartalmát összevetjük Rosty tervezetével, láthatjuk, hogy a szorosan vett hivatalszervezeti rósz — az egyes tisztségek, azok feladatainak meghatározása — megvalósult, sok új, illetve a tervezetben nem egyértelmű elemmel is bővült. Rosty például nem szólt arról, hogy a tisztségviselők megbízatása mennyi időre szólt, míg 20—30 évvel később már rendszeresen március elején tartották a tisztújító gyűléseket. Ez nem jelenti azt, hogy a tisztségek ténylegesen évenként cserélődtek. A bíróság, és az egyéb fontosabb hivatalok általában két—háromévenként cseréltek gazdát a belső tanács tagjai között. Rosty homályban hagyta, kik a választók, 1835-ben már egyértelmű, hogy mindenféle választás a két tanács tagjainak előjoga. Más a helyzet Nagykanizsán, ahol a polgárság a város lakóinak csak kis részét jelentette, megkülönböztető előjogokkal/''' Itt a bírót a polgárság egésze választotta a 18. században. Szombathellyel ellentétben Sümegen sem a tervezet nem utal rá, sem a jegyzőkönyvekben nem találni nyomát a nemesség és a polgárság ellentéteinek. Ennek az oka az lehet, hogy a belső városban élő kiváltságos házak kivételével a városi nemesség a contractusok alapján a polgárokéval csaknem megegyező terheket viselt. A tervezet szociálpolitikai, városgazdálkodási és várospolitikai elgondolásai, amelyek végrehajtásához pénzre lett volna szük37 Kj. I. 1837. jan. 14. 38 Kj. I. 1837. okt. 7. 39 Kj. II. 1842. dec. 28. 50 Kj. I. 1834. márc. 22., május 23., Kj. II. 1339. nov. 23., 1840. febr. 4. /a

Kj. I. 1837. szept. 26. «Kj. I. 1836. szept. 10. 43 Kj. I. 1834. márc. 8. "Ld. felhasznált irodalom: DEGRÉ A.