Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

ség, és amelyek fejlett kézműipart, kereskedelmet stb. feltételeztek, nem valósultak meg, ahogy a tisztségviselők rendszeres beszámoltatása is megbukott a klikkérdekeken. Felhasznált irodalom KISS M. : Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a 17—19. században. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Budapest, 1971. 117—174. p. DEGRÉ A.: Nagykanizsa önkormányzata a 18. században. A nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1919—1969. Nagykanizsa, 1972. 103— 121. p. CSIZMADIA A.: Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a 18. században. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962. Rövidítések ROSTY: Sümeg városának Rövid Esmérete és Némelly új örökes Egyezésbül származott környül állásihoz alkalmaztatása két Részecskében 1812, egykorú kézirat, Zala megyei Levéltár, levéltári letétek 5778. p. sz. Kj. L: Sümeg püspöki mezőváros jegyzőkönyvei. 1834—38, Zala megyei Levéltár V. 1777. Kj. II.: Sümeg püspöki mezőváros jegyzőkönyve, 1838—45, Zala megyei Levéltár V. 1777. ÉVA TURBULY: PROJET POUR LA FORMATION DE L'ORGANISATION ADMINISTRATIVE DE LA BOURGADE SÜMEG AU DÉBUT DU XIX-ÈME SIÈCLE Résumé L'ouvrage s'occupe du projet de l'organisation administrative élaboré en 1812 pour la bourgade épiscopale Sümeg. L'auteur présente l'histoire de Sümeg dans son manuscrit de Antal Rosty intitulé „Sümeg esmérete", la situation de la ville en 1812, l'effectif de la population, le nombre des animaux, la grandeur des terrains de la ville, comme celle des bois, des champs, des vignobles, des terres arables etc. Rosty y ajoute son personnelle opinion sur la bourgade arriérée. C'est ensuite, que s'arrive la présentation schématique de l'organisation administrative idéale de la ville, au niveau de l'époque. Il en résultent des principes modernes de gestion urbaine, des principes politiques sociaux et didactiques, où dominain ent la réalisation de la responsabilité unipersonnelle des fonctionnaires, le dressement des rapports réguliers. La mise en vie du projet est suivie par l'ouvrage à l'aide des procès-verbaux de la ville, qui datent de 20 ans plus tard. Il est à constater, que le même temps, où la partie organisatorique administrative du projet est plus ou moins accomplie, les rapports réguliers et la mise en pratique des conceptions, qui nécessitaient de l'argent, tardent audelà même de l'an 1848.