Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Lendvai Anna: Tűzvész és tűzvédelem a
készültségről és a technikai felszerelésről, a gazdasági és politikai helyzet miatt hathatós eredmények nem születnek. A török kiverése után azonban a Helytartótanács feladatává válik (1723-tól). hogy gondoskodjék az óvintézkedésekről, így aztán a 18. század első felében válik általánossá városainkban a tűzvédelmi rendszabályok összeállítása. (Sopron: 1700, 1748; Kőszeg: 1738; Győr: 1749: Pécs: 1723; Buda: 1755, stb.). 1 ' 1 1755-ben születik meg Kanizsán is a „Feuer Ordnungs Instruction Kanisaner Stadt'", amelynek célja, ..Kiki mint alkalmaztassa magát, annak rendi, és minémő eszközök szereztessenek, és holy tartassanak, ekképpen Specificaltatik". A 16 pontból álló Feuer Ordnung tudósít bennünket egyrészt a tűzoltás módjáról (kik kötelesek részt venni, kinek mi a feladata), másrészt képet ad a város tűzoltó-felszereléséről, valamint a tűzvészek megelőzésének módjáról. Az 1. pont kimondja, hogy minden gazda azonnal jelenjék meg a helyszínen, amikor a tűz jelét veszi, vagy harang félre verését hallja, máskülönben 24 Ft büntetést fizet. Mindenki vigye az oltáshoz szükséges eszközöket, ha viszont harmadik, vagy negyedik szomszédjában ütött ki a tűz, hordja (mentse) a holmiját. A munkálatokat a város bírájának és esküdtjeinek, valamint a céhmestereknek kell „dirigálni"' (2. pont). Az ezután következő pontok meghatározzák, milyen legyen a tűzoltó-felszerelés: szerezzen be a város 20 „tűz-lajtorgyá"-t, és ezeket tízesével két .,Szín"-ben helyezzék el. Egyik szín a belső városban, a piac körül, a másik a külső városban legyen. 9—-9 létra „csak olly hosszúságú, aki a közönséges házokat érje föl. a tizedik pedigh olly hosszú, hogy mind a vendégfogadót, s mind más Két Rendö házokat föll érhesse". E létrákat a takács és csizmadia céh viszi a tűzhöz. 20 darab tűzcsáklyáról („nagy, közép és kicsin szerő") és 20 kézifecskendőről gondoskodjanak, s ezeket a létrákhoz hasonlóan a Belső- és Külső Városban kell tartani. Míg az előbbieket a szabó céh, az utóbbiakat a kovács, bognár, esztergályos és szitás céh tagjai kezelik tűz esetén. A szűcs, szíjgyártó és lakatos céh a 30 „vizes pemetekkel oltalmazzák az ép házakat, kik a tűz körül vadnak"', a varga és gombkötő céh „vízmerő horgakkal és vödrökkel tartoznak a tűzhöz közel lévő kutak és toknál jelen lennyi, ós megh szünés nélkül vizet mernyi". Vízhordásra („vízhordó sajtárokkal") a tislér, a ..képíró"' és faragó, valamint a gerencsér céh tagjai „obligáltatnak" (3—8. pont). Előírja továbbá a szabályzat, hogy csináltasson a város egy nagy vízfecskendőt is, mert ..magas és szoros szegletes helyekre igen hasznos és nagyon szükséges*', s ezt a mészárosok ós „sövegjártók" fogják kezelni, „sípját dirigálni"'. Az ácsok („czéhbeli és más paraszt ácsok") és faművesek fejszékkel siessenek a színhelyre (9—10. pont). A köznép (férfi és aszszonynép egyaránt) sajtárokkal és vödrökkel köteles megjelenni (11. pont). A szabályzat következő pontjai (12—16. pont) a tűz megelőzésére vonatkoznak: minden kútnál vízzel teli sajtár, kád, vagy tál legyen, 4 kútnál pedig csúsztató-fákon „4 öreg kádat tarcson a Város vízzel mindenkor teli", s ezeket tűz esetén lovakkal, vagy ökrökkel azonnal a tűzhöz vigyék. Aki ezt elsőként teszi, 4 Ft. a második 3, a harmadik 2, a negyedik 1 Ft jutalmat, vagy annyit érő bort kap; ezt az fizeti, akinél a tűz támadt. Előírják azt is, hogy a jelenlegi „tokon kívül ... az utczákon több tókat is ásottassanak". Miután a ''SZILÁGYI: i. m. alapján.
