Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Lendvai Anna: Tűzvész és tűzvédelem a

Az egyes kárlisták nem érdemelnek külön elemzést, hiszen szerkezetük, tartalmuk nagyjából azonos a már elemzett kanizsaiakkal. Csupán néhányat emelek ki, elsősorban a két legtöbbet vesztő gazdáét, mert ezek figyelemre méltó adatokat is tartalmaznak. Plander József takácsmesterségét még az is bizonyítja, hogy ..két legénnyeinek ruhája" is elégett (30 Ft), valamint 40 Ft értékű „fonál és más féle eszközök a kamorában". Valószínűleg érzékeny veszteséget okozott az. hogy mások készpénze is elégett (49 Ft). A mezőgazdasági termények és különböző szerszámok, eszközök mellett odaveszett 12 cintányér 12 késsel együtt (12 Ft), öltözetbéli ruha vászonnal együtt (50 Ft), továbbá az „olmárium" (16 Ft), benne némely aprólékos eszközök (10 Ft). Plander József 922 Ft 51 krajcárnyi összes kárát, a kárlista teljes tartalmát tekintve 2 legénynyel dolgozó, jómódúnak mondható takácsmester áll előttünk, aki természetesen mestersége mellett mezőgazdasági munkát is végez. Miből adódik Polay Ferenc 1 069 Ft-os kára? 3 derékból álló háza 200, pajtája 100, istállója („boronábul két derékra") 100, hidasa 50 Ft-ot ér. Elégett ezeken kívül „két vasas szekér, bránna, taliga" (60 Ft), 2 ökör (100 Ft), „két sörtvéles" (20 Ft), 100 köböl csutás kukorica (75 Ft), 30 köböl rozs (30 Ft), 15 köböl hajdina (10 Ft 30 kr.), 12 köböl búza (18 Ft), 7 köböl zab (6 Ft), 2 hordó liszt (20 Ft), 6 szalonna hússal együtt (70 Ft), 1 zsák borsó (4 Ft), széna, „szolma" (5 Ft 30 kr.), valamint 70 Ft készpénz. Érdekesebb azonban az, ami ezen kívül égett el: 4 ágy ágyi ruhákkal (40 Ft), 12 cin „kalán", 4 cin tányér (3 Ft), 50 Ft értékű viselő ruházat, 20 Ft-nyi „egyébb aprólékos jószágok", valamint a közelebbről meg nem határozott „holymi az ládában" (17 Ft). Plander András kárvallása szerint 3 lábas ágy és 3 „szökrény", cin-edény, 2 diófa asztal, 5 karos szék égett el 26 Ft 30 kr. értékben. 3 „szökrény"-e, 3 ládája pusztult el Perko Györgynek, s e kárlistából azt is megtudjuk, hogy a ládákban általában ruha- és vászonneműt tartottak. (Horváth István például „viselő ruhákat" tartott benne. Ö 3 pár új csizmáját és 2 új nadrágját is sirathatta 14 Ft értékben.) Jól felszerelt lehetett Imrei György háza is, hiszen 5 „Szökrén és 1 olmárium". asztal, székek, „pocz fehér edényekkel" és 4 ágy esett a tűz áldozatául." A néhány nagy- és kiskanizsai példából elénk tárul a 18. század végi mezővárosi porta. Benczéné Nagy Eszter elemezte hagyatéki leltárak alapján a polgári házakat berendezéssel együtt.

10 A mi forrásunk alátámasztja következtetéseit, s bár egyrészt esetlegesebb adatokkal szolgál (csupán az elégett holmikat ismerteti), másrészt gazdagítja a képet. Benczéné is rámutat arra, hogy a gazdasági épületek nagyobb értékűek, mint a lakóházak; kiskanizsai példáink is igazolják ezt. A lakóházzal kapcsolatban jegyezzük még meg, hogy az általa használt „szoba-konyha-kamra tagozódású háromosztásos háztípus" háromnál több helyiséget jelent (1. Kanizsa) ; valószínűleg nagy, 2—3 generációból álló családok élnek e házakban. A gazdasági épületek általában külön ,,derék" (födél) alatt találhatók (Kiskanizsán szinte kivétel nélkül). Azt is tudjuk még, hogy csupán a Popovics-testvérek háza állt cserépfödél alatt, a többi 9 ZmL., Megyei közgyűlési iratok. 1798. szept. 17. Nr. 119/1. „Föl Jegyzése Azon Kárvallásoknak, mellyeket szenvedtek Nagy és Kiss Kanisai Lakósok ezen Esztendőben 2-dik és 11-dik Áprilisban támadott gyulladások által." 10 BENCZÉNÉ: i. m. 85—90. p.