Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szabó Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért
utcai utakat hajlandó javítani, holott a közhaszonra szolgáló utakat ennek előtte velük együtt csinálgatták.''' 1 Monoszlón 1845-ben az agilisség felszólítja „Bizodalmas Jó Akaró Lajos Társaink És részint vérszerint Atya Fiak Édes Nemes Urak kitsintől mind Nagyig Közönségessenn" megszólítással a nemes társaikat, hogy a 60 évvel ezelőtt — „a mikor atyáink idelyekben egymás ellen az Agylisség és az nemesség meghasonlott, úgy hogy csak egy falu dolgát tenni nem tudtuk" — kötött tranzakciót, amelyben külön mészárszéket, külön kocsmát állítottak fel mindkét fél számára, de amely osztozkodásban az adózók, mint engedelmesebb felek sokféleképp megkárosodtak, most javítsák ki/' 5 De ugyanígy szembenálltak egymással Nemesgulácson és Nemeshanyban is. Lehetett volna pedig segíteni az agiliseken és talán érdemes is lett volna, mert őket is és a hatóságokat is sok felesleges molesztálástól kímélték volna meg. Az orvoslás módját a híres jogtudós, Frank Ignác szerint az 1543. évi 36. törvénycikk alkalmazása hozta volna. Ez ugyanis azt mondja, hogy azok a parasztok, akik nemesi pusztákat vásároltak, ezentúl a taxás nemesek módjára járuljanak hozzá az államháztartáshoz. /,ü Ez a kedvező javaslat már későn (1845-ben) érkezett, de hamarosan értelmetlenné is vált az agiliseknek helyzetük javítása érdekében kifejtett minden erőfeszítése, amikor az 1848. évi törvényhozás a közteherviselés kimondásával az ország lakosait adófizetés szempontjából egyenlővé tette. BÉLA SZABÓ: DIE AGILEN UND IHR JAHRHUNDERTELANGER KAMPF IM KOMITAT ZALA UM DIE ANERKENNUNG IHRER STEUERFREIHEIT Zusammenfassung In der ersten Hälfte des in zwei Teile gegliederten Aufsatzes befasst sich der Verfasser, in kurzen Umrissen, mit der speziellen rechtlichen und gesellschaftlichen Position der Agilen (in adelige Familien eingeheiratete, nicht adelige Männer und ihre Nachkommen). — Das ergibt sich daraus, dass sie durch ihre Ehe, beziehungsweise Abstammung als Mitglied einer adeligen Familie figurieren, zum grössten Teil am Adelsgut der Gattin oder des mütterlichen Zweiges wirtschaften. — Ihre Rechtslage — vorerst vom Standpunkt der Steuerzahlung betrachtet — wird selbst von den amtlichen Organen (Komitats-Behörden) in Zeit und Ort von einander abweichend beurteilt. Im zweiten Teil des Aufsatzes werden wir, auf Grund von Archiv-Daten, von dem ausdauernden Kampf unterrichtet, den die Agilen des Komitats Zala zwecks Anerkennung ihrer Steuerfreiheit, im 18—19. Jahrhundert führten, oft Schulter an Schulter mit ihrer Leidensgefährten aus den Nachbar-Komitaten. ''' Mesterházy alispán rendezetlen iratai közt fekvő kérelem 1799. V. 20. kelettel (Zala m. lt.) 45 Monoszló község levelesládája, jelzetlen iratok. (Zala m. lt.) w FRANK I.: A közigazság törvénye Magyarhonban I. Buda, 1845. 205—206.
