Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Kapiller Imre: A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától

KAPILLER IMRE: A NAGYKANIZSAI PIARISTA GIMNÁZIUM DIÁKJAI AZ ISKOLA ALAPÍTÁSÁTÓL 1848-IG A tragikus kimenetelű mohácsi csatát követő másfél-két évszázad alatt, az ország középkori kulturális oktatási intézményei a peremterületek szűk sávját leszámítva gyakorlatilag teljesen elpusztultak. A felszabadító háborúk, majd a Rákóczi-féle szabadságharc elmúltával a belső helyzet viszonylagos konszolidációjával együtt egy lassú gazdasági és társadalmi fejlődés indult meg. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan fokozatosan változtak a művelődési igények is. A 18. század folyamán a közhivatalokra pályázóktól már egyre gyakrabban követelnek meg bizonyos „iskolázottságot".

1 Ugyanekkor az alacsonyabb néprétegekből származók számára a társadalmi felemelkedés reális lehetőségét jelentette a tanulás. A század második felére ez a megnövekedett társadalmi igény az oktatási intézményhálózat jelentős bővülését hozta magával. A Dunántúl Balatontól délre eső négy megyéjében a század első felében mindössze egy gimnázium működött 1724-től Pécsett. A század második felében újabb három alakult: 1765-ben Kanizsán, 1771-ben Keszthelyen, majd 1794-ben Csurgón. A XIX. század első évtizedeiben újabb négy: 1806-ban Kaposváron és Sárszentlőrincen, 1812-ben Gyönkön, majd 1817-ben Mohácson.

2 Az iskolák számának emelkedése következtében lassan csökkentek az ország tanügyi térképén a nagy, esetenként több megyére kiterjedő fehér foltok, ezáltal egyre szélesebb rétegek számára váltak elérhetővé földrajzilag és gazdaságilag a középiskolák. Az iskoláztatás természetesen jelentős anyagi terheket rótt a szülőkre, éppen ezért az iskolába járást jelentős mértékben befolyásolták a mindenkori gazdasági viszonyok. A tanulás iránti igény és a gazdasági politikai viszonyok szoros kölcsönhatásban álltak egymással. Éppen ezért a tanulók személyi viszonyainak vizsgálata bizonyos mértékig visszatükrözi az egész társadalom mozgásának irányait is. A Kanizsai Gimnázium történetéről, a benne folyó munkáról viszonylag bő ismeretekkel rendelkezünk3 Ismerjük a város polgári fejlődésében betöltött 1 AMBRUS—FALLENBÜCHL Z.: Magyarország középfokú oktatási viszonyai a 18. században. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965—66. Bp. 1968. 178—179. 1. 2 KANYAR J. : Középiskola és középfokú oktatás a Dél-Dunántúlon a 18—19. században. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 8. Kaposvár 1977. 332—335. 1. 3 A Kegyes Tanítórend által fenntartott nagykanizsai katolikus gimnázium értesítői. 1896., 1924, 1936. évfolyam;