Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Szabó Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért

gye állásfoglalását egy 1822. évi kérelemre adott válasz tükrözi: „Ámbár mi meg vagyunk abban győződve, hogy a constitutióknak és hazai törvényeinknek értelme szerint a nemesi és cúriális birtokokat törvényesen adó alá vetni nem lehetne, hanem mivel ember emlékezetét meg halladó üdőtől fogva megyénkben ellenkező szokás volt, minekelőtte az országgyűlésen felveendő nádorispányi portáknak meg igazéttása által megyénkre nézve könnyebbség és orvoslás nem hozattatik, a többi adózó népnek egész el romlása nélkül ezen szokásunktul éppen el nem állhatunk."

30 1826-ban gróf Batthyány Imre akkori főispántól kérik, hogy a vasiakkal együtt az országgyűlésre beadott instanciájuk sorsa felől tájékoztassa őket. mert különféle kósza hírek kerültek forgalomba.

40 Az 1820—30-as években a szomszédos vasi agilisekkel fognak össze több ízben is, elsősorban a Vas megyével szomszédos területen élő Zala megyei agilisek. 1824—1829 között öt alkalommal is pénzt gyűjtenek az országgyűléshez beadandó kérelmük kinyomtatásához. Együttes gyűlést is tartanak, Szombathelyen a Perénthi kocsmában, amint ezt a Vas megyei pusztarádóci agilisek 1830. szeptember 19-én kiadott currenséből megtudjuk/

11 Az 1832'36. országgyűlésre kiküldött követek, Deák Ferenc és Hertelendy Károly jelentéséből kiderül, hogy az országgyűlés és a király közös megegyezéssel elutasította a Veszprém megyei Merete pusztai birtokosok adó alól való felmentése iránti kérelmet és leszögezték azt az elvet, amely szerint a nemesi birtokokat használó nem nemeseket és így az agiliseket is azon birtok használatától a törvényhozás adó alá tartozónak állítja.

42 Utoljára 1840-ben adnak be kérelmet a megyéhez az agilisek. Ebben Vas megyének arra a határozatára hivatkoznak, hogy addig is, amíg az országgyűlés végleg állást foglal az adóztatásuk tekintetében, mentse fel őket a contributio fizetése alól. Ezt a kérelmet a megye már válaszra sem méltatja.

43 E kitartó és következetes küzdelem láttán nem szabad arra gondolnunk, hogy amolyan békétlenkedő, a teherviselés alól mindenáron szabadulni igyekvő emberekről van szó. Figyelembe kell venni, hogy a felettes hatóságok (a megyék, illetve a főhatóságok) a hozzájuk felterjesztett kérelmekre nem adtak egységes elven alapuló választ, s így különböző helyeken és különböző időkben egymástól eltérően szabályozták az agilisek jogállását. El lehet képzelni az agilisek csalódását a százados harc eredménytelensége miatt. Ez a kudarc nemcsak a terhek további viselését, vagyis jogi helyzetük változatlanságát eredményezte, hanem a társadalmi helyzetüket is erősen megtépázta. Hogy egy-egy kis közösségen belül mekkora presztízsveszteséget jelentett számukra a hiábavaló küzdelem, annak látható jelei is mutatkoztak. Az előző századokban békésen együttélő nemesek és agilis rokonaik nemcsak szervezetileg válnak el egymástól, amint említettük, de megindult köztük a torzsalkodás is. 1799-ben a gyomoréi agilisek már azt panaszolják, hogy a helységükben lakozó nemesi rend a határbeli utak csinálásától elállott és csak az Kgy-i. 1826. XII. 11. 3023. sz. 40 Kgy-i. 1822. XII. 16. 2580. sz. 41 Kgy-i. 1834. II. 8. 361. sz. 42 Kgy-i. 1836. VI. 20. 1017/1018. sz. 43 Kgy-i. 1840. XI. 9. 2950. sz.