Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szabó Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért
A megye ígéretéhez híven 1796-ban az agilisek sérelmét követei számára utasításba is adta, de azon az országgyűlésen az idő rövidsége miatt a gravamenek nem kerültek tárgyalásra. A megye 1797-ben elrendeli, hogy az agilisek. mint eddig, ezután is adót fizetnek, és ezen okból a hadi segedelem fizetéséből kihagyják őket. Ha azonban az ilyen birtok nemesi kézre visszakerül, azoktól a nemes birtokosok adóval semmiképpen se terheltessenek. ..mivel a terh a földhöz ragasztva nincsen a törvény értelméhez képest". 1 ' Az országgyűlési végzésben reménykedő, de reményükben csalatkozó agilisek azonban továbbra sem hagyják annyiban ügyük intézését, megint egyenesen a királyhoz folyamodnak, azt kérvén, hogy más megyékben szokott módon taxálják őket, és nemes telkeiket vegyék ki az adózás alól. Ezt a legfelsőbb kézzel szignált kérelmet a helytartótanács eljuttatja a megyéhez. Királyi parancsról lévén szó, most a megye is jelentősebb intézkedések tételére készülődik, s ebből a célból 1800. január 9-én Zalaegerszegen Mesterházy Lajos alispán elnökletével összeül az a deputatió. amelyet az 1799. évi június 24-én tartott közgyűlésben rendeltek ki. Itt először is felolvasták a helytartótanács 1799. május hó 14-én kelt 11 440. számú rendeletét, amely a királyhoz intézett panaszra a megye jelentéstételét kívánja. Másodszor felolvasták az agilisek kérelmét. Ebben azok elpanaszolják, hogy a megye az anyjuk, illetve feleségük révén reájuk szállt nemesi ingatlanokat megadóztatja, s így a más telkén élő rusticusoknál súlyosabban terheltetnek, mert a contribution kívül a nemesi terheket (subsidium. insurrectionális kiadások) is viselniök kell. Kérik, hogy Veszprém és más megyék példájára nemesi telkeiket a contributio fizetése alól mentsék fel. mert ..nullibi in regno fundo nobilitari onus quodpiam inhaerere possit." A kérelmezők csatolják Kun László Veszprém megyei alispán igazolását arról, hogy az ő megyéjében az általuk bírt nemesi telek után semmiféle contributiot sem fizetnek és semmi terhet nem viselnek, csupán a személyük után, barmaik és idegen telken bírt javaik után viselik a közterheket igazságos arányban. A deputacio a megyei levéltárban kikeresteti az agilisekre vonatkozó régebbi határozatokat és ezek után, illetve ezek alapján felvázolják az eddigi eseményeket, egészen az 1796. évig. Miután ebben az évben az országgyűlés nem tárgyalta az agilisek sérelmét, az 1796. évi subsidiumot nem vetették ki az agilisekre, és az insurrectiótól is fel lettek mentve. Ezek után az a deputacio véleménye, hogy az agiliseket sem a honi törvények alapján, sem az adózó nép megkímélése okából nem menthetik fel a contributio és az azzal kapcsolatos terhek viselésétől. A megye ebben az értelemben küldi meg a helytartótanácsnak is a jelentését. A deputacio munkája közben a megye vezetősége fényt derít az agilisek szervezkedésére. A nyomozás során kiderült, hogy az egész akció főmozgatója egy Vörös Ferenc nevű köveskáli agilis, molnár, már hónapok óta fáradozik az agilisek ügyében. Három ízben járt Bécsben és legalább 12 alkalommal kereste fel a Balaton mellől a göcseji társakat. 1800. február 22-re Köveskálra szabályszerű gyűlést hívott össze (ő ezt computus-nak Kgy-i. 1797. I. 9. 81,37. sz.
