Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális
gyar katonát gyűjt össsze, amennyit csak lehet, s arra is ügyel, hogy a kanizsai török ne árthasson a császári csapatoknak."" Fiától júniusban Pécsről ka-pott értesítést, hogy az ott levő német generális igen előzékenyen fogadta és a vicegenerálist is szeretné megismerni. Az ellátás azonban drága és rossz. 70 Júliusban Nagy Zsigmond ugyanonnan Batthyány Ádámnak jelentette azt a bántó különbségtételt, amely a német és a magyar katonaság ellátása között mutatkozik; utóbbiaknak a vizet is pénzért kell venniük, neki magának is, s most már romlott kenyeret sem kapnak, hűst pedig nekik akkor sem adnának, ha megjött volna ígért fizetésük; sok a megbetegedés s félő, hogy katonái megszöknek, mint a győri katonaság nagy része. 71 1689-ben Nagy Zsigmond, kapitányságainak megtartása mellett, tisztséget vállalt Zala megyében is, de hamarosan kitűnt, hogy a vármegye és a végbeli katonaság között fennálló ellentéteket saját személyén belül sem tudja kiegyenlíteni. A visszafoglaló háborúk korában mindenütt elviselhetetlenül sok volt az adó, s rendszerint katonai végrehajtás útján szedték be. Ebben az évben Kollonics Lipót érsek és az Einrichtungswerk-bizottság is megkereste a megyéket javaslataival és kívánalmaival. 7 ' 2 Alig telt el néhány hónap, a végváriak Nagy Zsigmondot azzal vádolták, hogy a katonákat megyei tisztségéhez tartozó munkák végzésére használja fel. 73 Az adóval kapcsolatos panaszok ismétlődtek 1690-ben is, a csáktornyai és kanizsai kamarai tisztek folytatták közismert tevékenységüket. 74 1691-ben Nagy Zsigmond az eszéki táborból juttatta el panaszát apjához, hogy a kanizsai végvárakból magával vitt katonák és hajdúk hazulról vitt élelme elfogyott, fizetést pedig nem kapnak; kérte, írjon magának a főkapitánynak a fizetés ügyében, mert elszöknek, hiszen a vicegenerális akasztással fenyegető körlevelét sem veszik komolyan: „ . . .volt köztök olly, aki azt mondotta, hogy nem látott még egyszer is függni az akasztófán." 75 Ilyen módon a hadműveletek kétségtelen eredményeit, a portán kitört belviszályt éhező katonáikkal nem tudták kellőképpen kihasználni. 1693-ban Batthyány Ádám, amikor betegsége miatt nem mehetett Bécsbe a Haditanácshoz, helyettesként Nagy Zsigmondot küldte. 76 1694 júniusában Nagy Ferenc kérdést intézett a Haditanácshoz, hogy Jordan hadbiztos parancsa értelmében, csakugyan szemlére kell-e bocsátania az alá tartozó határőröket. 77 Ez talán már távozásának előjele volt. Nagy Ferenc 1695 tavaszáig volt a kanizsai végek vicegenerálisa. 1695 januárjában ugyanis egy becsvágyó katonatiszt, a Rákóczi szabadságharc idején ismertté vált Forgách Simon gróf, ekkor a Pálffy huszárezred főhadnagya, előléptetésért folyamodott a haditanácshoz. 78 Áprilisban már azt kérte, hogy 09 U.o. 3V4. Prot. 640. old. No. 185. 70 Batth. Miss. 33 441 71 U.o. 33 442 7-U.o. 33 479 7; U.o. 33 480 74 Batth. Miss. 33 483, és Kr. Arch. 385. Prot., 180. v. old. No. 179. 75 Batth. Miss. 33 495 70 Kr. Arch. 391. Prot., 241. v. old. No. 309. 77 U.o. 393. Prot. 315. old. No. 243. 7 > U.o. 395. Prot. 386. old.
