Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális

megkaphassa a kanizsai végek vicegenerálisi tisztét, amit Nagy Ferenc báró átenged neki. 7!) Batthyány Ádám főkapitánynak, magának Nagy Ferencnek és Forgáchnak többrendbeli felterjesztése után a Haditanács referátuma alapján a császár sajátkezű határozatban engedélyezte a lemondás elfogadását és For­gách Simon kinevezését. 80 Júniusban Forgách már mint vicegenerális a gene­rális főstrázsamesteri (General Wachtmeister) címért folyamodott, valamint a szokásnak megfelelően néhány dobot és új zászlókat kért a katonák részére. 81 Októberben Nagy Ferenc, ugyancsak szokás szerint, „salva guardia"-kat kért a Haditanácstól Somogy és Zala megyei házaira és egyéb javaira. 82 A salva guardia, kétfejű sassal és felirattal ellátott jelvény, megvédte a házat a kato­nai beszállásolástól. 1697 februárjában Nagy Zsigmond feleségül vette Szapáry Péter báró al­országbíró és Egresdy Zsófia leányát, Magdolnát. 83 Házassága előnyös, pálya­futása biztató volt, bár szükség esetén nem hallgatta el helytelenítő vélemé­nyét sem. 1697-ben a nádorral támadt vitája, aki Nagy Zsigmond kapitányi bíróságán kimondott ítéletét (1694) Zala megye alispánjával szándékozott fe­lülvizsgáltatni, az ügyben érdekelt jobbágyasszony kérésére, ugyanakkor, ami­kor a kapitánynak az alsólendvai úriszéken hozott döntéseit sohasem kifogá­solta. 84 Nagy Ferenc halálának idejét nem tudjuk. 1702. január 13-án még ki­rályi adományban részesült, 8 ^ de az ezután következő években már nincs róla adat a forrásokban. Fia, Nagy Zsigmond még 1716 előtt utód nélkül halt meg, s vele mint egyetlen fiúval kihalt a család férfiága. Hat nőtestvére élte túl, akiket ismert nevű, főleg dunántúli nemes családok tagjai vettek feleségül. A „gyöngyösi" előnév megmaradt az ugyancsak a Dunántúlra áttelepedett gyöngyösi Somogyi család nevében, amely oldalágon közeli rokonságban volt a gyöngyösi Nagy családdal. 80 Nagy Ferenc tekintélyes vagyont hagyott utódaira, mind szülőföldjén, a dunáninneni országrészben, mind a Dunántúlon, főleg Zala és Somogy me­gyében. A Dunántúlra való átköltözése után részben Széchényi érsek segítsé­gével, 8 ' részben a visszafoglaló háborúk során felszabaduló területeken saját erejéből is szép számmal szerzett birtokokat. A birtokairól készült jegyzék száznál jóval több olyan falu és puszta nevét tartalmazza, ahol birtokrészei, porciói voltak, 88 adomány- és zálogbirtokok és vásárolt bir­7!, U.o. 162. v. old. 80 U.o. 187. v. old. No. 187.; u.o. 222. old. No. 104.; u.o. 133. old. ápr. 28., Nagy Ferenc lemondólevele; 396. Prot., No. 76. május 19. 81 U.o., 395. Prot. 261. old. No. 106., és 312. old. e2 U.o., 395. Prot. 415. old. No. 108. — Id. Bercsényi Miklós ugyanezt kérte, amikor 1687-ben lemondott a bányavidéki főkapitányságban viselt vicegenerálisi tiszté­rői. Kr. Arch. 374. sz. Prot. 193. old. No. 143. Kl SZÉLL F.: A gróf Szapáry család nemzedékrendéhez. Turul, Bp., 1893. év, 37—38. old. A fiatalasszony 1702-ben gyermekágyban meghalt. 84 L. az 59. sz. jegyzetet '^Orsz. Levéltár, Liber Regius (A. 57), 26. k, 209—211. old. 86 MOCSÁRY I. i. m. 181. old. y7 K. a 21. és 22. jegyzethez tartozó szövegrészt, 88 MOCSÁRY I. i. m. 180—181. old.

Next

/
Thumbnails
Contents