Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

8. Bevezető a forráskiadványhoz

8. BEVEZETŐ A FORRÁSKIADVÁNYHOZ A szerződések Balatonkeresztúron (Somogy megye) keltek, s huszonegy évet ölelnek át 1772—1793-ig. Csaknem végigkísérik gróf Festetics Pál gazdálkodásának egész időszakát (1768—1782), és belenyúlnak gróf Fes­tetics György munkálkodásának első évtizedébe (1783-1819) is. A kontraktusokat deákok, gyakornokok írták. A hasonlóság ellenére mintegy nyolc féle kézírást lehet megkülönböztetni. Van, aki sok éven át vezette a könyvet, van aki csak néhány szerződést írt le. Bár az azonos tárgyú szerződések szövegét évről évre ismételgették, a másoló óhatatlanul belevitte saját nyelvjárási sajátosságait, pl. az i-zést. A névtelenségből egy­szer lép ki egyikük, aki a számtartó aláírása után odaírja saját nevét és foglal­kozását: ,, Coram me Josepho Abrahamfy scriba Dominalis." (394) A szerződések nyelve többségében magyar. Egyetlenegy építési megálla­podást rögzítettek németül, s 1 783. júliusától kezdve a címeket — amelyek rövidített szerződéssé bővültek — latinul szövegezték. A kontraktusok aláírói között 21 év alatt hat név fordult elő. 1772-ben Czagány György, Tsermák Ferenc, Thar Mihály és Kozics István. Ők nem írták nevük alá rangjukat. A többször nemes Horváth Sándornak titulált számtartó 1773 — 1780-ig szignálta a szerződéseket. 1781—82-ben senki sem látta el kéz­jegyével a megállapodásokat, csak 1783-tól igazolta ismét a kontraktusok érvényességét Horváth László számtartó. A forráskiadás — mely 337 szerző­dést tartalmaz — pontosan követi a kézirat szövegét, a hibákat és elírá­sokat is. Ezekre külön jegyzetanyagban térek ki, megadva a helyes értelme­zést. Egyes, a mai olvasó számára érthetetlen jeleket, rövidítéseket feloldot­tam, s mindig jelöltem. Nyomdatechnikai szempontból azonban ez a jelölés­mód megoldhatatlan volt, helyette az egész szó dőlt betűvel szerepel. A szö­vegben előforduló idegen (főként latin) kifejezéseket, a korabeli pénz- és mértékegységeket, valamint a régies, ma már kihalt, vagy jellegzetesen táj­nyelvi szavakat, fogalmakat a könyv végén található szójegyzékben foglal­tam össze. A kontraktusok közzétételében az évenként megismételt azonos szövegű szerződéseknek csak a címét és a bevezető sorait írtam le. Zárójelben utalok a korábbi szövegegyezésre, s az attól eltérő új adatot — pl. személynév, vagy megváltozott bérleti díj — mindig jelzem. A kéziratos könyvből több lap hiányzik, így egy-két szerződés szövege nem teljes. Azonban a töredékekből sikerült néhányat azonosítani, vagy szerencsés véletlenként két-két töredék rész kiegészítette egymást. Ezen esetben sem vontam össze azokat, csak utaltam összetartozásukra.

Next

/
Thumbnails
Contents