Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
6. Egyéb árendás haszonvételek
Révész A halászat, hajózás és révészkedés rokon szakmák. Nemcsak azért, mert mindegyik vizén jár, hanem azért is, mert jól ismerték egymás foglalkozását, s néha-néha (ha éppen úgy adódott) „zavarosban halásztak ', vagyis belekontárkodtak a másik szakmájába. Nem áll módunkban, hogy áttekintést nyújtsunk a Balaton hajózásának történetéről - hiszen az messze vezet a múltba (345) — de néhány emléket feltétlenül meg kell említenünk, amely témánkkal összefügg. A Balaton és a hozzá tartozó mocsárvidék 130 éven át természetes erődként gátat vetett a töröknek, amely az 1550-as években elérte a tó vonalát. (345) Kiűzésük után békés élet váltotta fel a harci tevékenységet: halászbárkák, csónakok szelték a vizet, szállították az átkelő utasokat. A 18. század gazdasági fellendülése a tó közlekedésében is változást hozott. A Festetics család - aki a 18. század első felében hatalmas birtokokat vásárolt a tó délnyugati részén - nen hagyta kihasználatlanul a Balatonszentgyörgy, Vörs és Sávoly között elterülő óriási tölgyerdőket sem. (347) „A fenékpusztai rév mellett hajóácstelepet létesített, ahol kompokat, csónakokat építettek, javítottak. Ebből a hajójavító ácstclepből alakult ki később Pál, György és László grófok idejében a fenékpusztai „arzenál ', amely egész kis flottát mondhatott magáénak" - írja Bíró József. (348) Az első hajóépítő Festetics Pál gróf volt. „Hajómunkásokat hozatott Triesztből és Hollandiából, akik „sajkákat és vitorláshajókat" készítettek, miáltal a Balatonon „a sót és egyebet könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani.' 1 Ök építették az átkelőhelyek első ismert komphajóit is. (349) Festetics György hajóépítője az olasz Antonio Bori, aki 1797-ben készítette a híres „Phoenix" vitorláshajót, Festetics György büszkeségét. Ezen kívül még számos kisebb-nagyobb kompot és vitorláshajót tervezett. Még László grófot is szolgálta, aki 1820-ban utasítást adott számára egy hajótervezésre. Ez az utolsó róla szóló tudósítás. A rendkívül sokoldalú olasz „Hajós Mester , aki annyi hajót tervezett és épített a Festeticsek számára, s aki kormányozta a Phoenixet, a keszthelyi Szent Miklós temetőbe tért örök nyugalomra. Sírköve ma is áll. A 1 8. század elején a Festeticseken kívül mások is tartottak fenn révjáratokat. Bél Mátyás a Somogyból kivezető utak mellett felsorolja az átkelőket is, amelyek mindegyike Zalába irányul. Ezek: Bottyánból, Vörsről és Balaton-Berényből indultak Keszthely felé: Fonyód pusztáról Szigligetre; Szántódról pedig Tihanyba.
