Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
6. Egyéb árendás haszonvételek
vagy ki kel! jelölni a levágandó fákat. Mint írja: ..Hamu Zsírnak valók if Kőris, Szil, Bük és Tserfák legfőképpen. ' Nagyváthy még szigorúbb. Szerinte ..Ott kell hamuzsír égetőt állítani, d hol sok a nedves rothadtfa dülött fa, mert ebből leg-több hamu lessz." (290) Bár Csondor könyve csak 1819-ben került ki a nyomdából, a keresztúri számtartó mégis ugyanabban a szellemben, s ugyanazon megkötésekkel élt, mint amit a könyv ajánl. Nemhiába dolgoztak egyazon földbirtokos irányítása alatt! Az uradalom kötelezte magát, hogy Sávolyon hamuházat, kemencéket építtet, s megszerzi a hozzávaló felszereléseket is. Hamut égetni, kazánt fűteni, hamushordókhoz duga fát szerezni u sávolyi erdőből szabad, de csak esett, száraz fából. (291) A nyers fa vágása „keményen tiltatik". mert ha bárkit rajtakapnak alkalmankként 50 forintra büntetik. Az uraság adott még a vállalkozónak a sávolyi Bozótból két szekérre való füvet, s biztosította, hogy jobbágyaitól megveheti a hamut, mert megakadályozza, hogy másnak adják oda. A bérlő mindezekért fizet két részletben (újévkor - Szent Ivánkor) száz rénes forintot. 1 782. júniusában ismét megkötötték a szerződést, de már más feltételekkel. Náthán Mátyáshoz társul szegődött Miczki József vörsi zsidó is. A szerződésből értesülünk, hogy 1781-ben elkészültek az épületek, együtt vannak az üstök, kazánok. Most már csak egy évre adták bérbe - ,,míg az Mtgos Uraságnak szüksége reá nem fog lenni" - azaz várható, hogy az uraság majd a saját kezelésébe veszi át. Nincs is több hamus-szerződés ezután! Amíg akad az erdőn száraz fa, azt kell használniuk - szólt az utasítás. Ha elfogy, helyette ,,gyújtani való fönt álló de haszontalan s épületre alkalmatlan öreg vagy vén cserfa, szilfa, gyertyán, nyár, nyír, és kőris jöhet sorra. Közülük is csak azokat vághatták ki, amelyeket az uraság embere megjelölt. Minden darabot ágastól, tuskóstól teljesen el kellett égetniük. Jelöletlen lak kivágása után egy-egy körmöci aranyat fizetnek! A hordónak való dongát esett fából most is ingyen kapják, de más faedény számára a „fönnálló fát" pénzért kell megvenniök. Az egy szekér fű szintén jár nekik. Fizetésmód: Szent Mihály ig 25 forint, azon túl a hamuzsír mázsája után két rénes forintot adtak.,A hamuzsírt csak az uraság tisztjének ellenőrzése után lehetett elszállítani, kiadásukról pecséttel ellátott mázsáló cédulával kellett elszámolniuk. Feltehetően sem esett. sen> lábon álló szárazfa nem sokáig táplálhatta a hamuzsírfőzés óriási mennyiséget fölemésztő igényeit, s előbb-utóbb sorra kerültek a most még aranyat érő élőfák is. De ez már nem a mi korszakunk. (292)