Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

Ha ezt csak az erdő védelmében tették volna, megértenénk. De nem ezért tették. Az erdőpásztorok elvették a jobbágyoktól az erdőben gyűjtögetett gombát, makkot, gubacsot csak azért, hogy az uradalom saját maga számára kamatoztassa, árendába adhassa. (282) így már jól megértjük a 18. századi paraszt fölháborodását, amelyet korábbi jogainak megcsonkítása miatt érzett. A bécsi udvar kezdetben nem sokat törődött a magyar erdőüggyel, sőt, az osztrák ipar érdekében egyenesen buzdította az erdőtulajdonosokat a rendkívüli fapusztítással járó hamuzsírfőzésre. Csak 1755-től hoztak országos érvényű rendeleteket az erdők megóvása érdekében. 1781-ben II. József erdőrendtartása lépett életbe Magyarországon; 1791-ben pedig megszületett a Magyarországra és Erdélyre egyaránt érvényes első erdőtörvény is. (283) A magyar földesurak igyekeztek, hogy minél nagyobb hasznot húzhassanak erdeikből, — ugyanakkor a rendtartásokat is figyelembe vették. Festetics György gr. 1799-ben József nádorhoz írt levelében - szinte a felfedezés örömével - arról ír, hogy régen a fa elrothadt az erdőben, most azonban ipari célokra felhasználva egy öl több mint 100 forint hasznot hoz. Arról ábrándozik, hogy árutermelésben utolérhetjük az angolokat. (284) A hamuzsírt a gyáripar legkülönbözőbb ágaiban tudták hasznosítaniNem nélkülözhette a szappan-, az üveggyártás, a textiliparban a festés, fehérítés, gyapjúmosás, a vegyipar. (285) A magyarországi hamuzsírt Európa szerte megbecsülték, mivel a hazai hevítőkemencékben szennyeződés mentesen állították elő, azaz kalcinálták. (286) Legtöbb hamuzsírt Ausztriába, Morvaországba, Sziléziába, Lengyelországba és Németországba exportálták. Somogy megyében már 1750 előtt is égettek hamuzsírt. Bizonyára ebből az időből maradtak a csurgói uradalom bocskádi erdejében a hamuzsírégetéshez szükséges félszerek és tűzhelyek, amelyeket 1770-es újbóli bérbeadás alkalmával a helyszínen találtak rongált állapotban. (287) A hamuzsírégetés nagyon tönkretette az erdőt. Lehmann Antal szerint ,,egy mázsa hamuzsír előállításához 40—45 mázsa hamu, illetve 60-70 köbméter tömör tölgy-, vagy bükkfára volt szükség." (288) A keresztúri uradalom 1781. májusában szerződést kötött három évre Náthán Mátyás szántói ,,hamus zsidóval". (289) Csondor János nem bízik a zsidókban. Ö még részese volt a 18. század végi hamuzsírfőzési láznak, így tapasztalatát rögzíti könyvében, amelyből érdemes idéznünk: „A Hamu Zsír égetést nagyon űzik ott a* Zsidók, a

4 hol nagy nyereséget sajdittanak, egész Erdőket is elpusztíttanak egynehány ezer forintokért.. ."Azt tanácsolja, hogy vagy elvénült erdőt adjanak e célra,