Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

őrléssel foglalkozott, hanem fűrészeléssel is. Tartozott hozzá egy deszkametsző. Mivel a deszkametsző működtetéséhez jelentős vízi energiára volt szükség, feltételezzük, hogy simonyinál nagyesésü, s nagy víztartalmú vízgyűjtőt, gátat vagy zsilipet létesítettek. (277) A minden árendásra egyformán kötelező tennivalókon kívül a mostani molnár 220 forintot fizetett; ezen kívül az uraság számára kötelező volt 40 db törzsököt kívánsága szerint, ingyen-, a többit vagy rendes fizetségért, vagy a földolgozott fa egyharmad részéért megmetszeni, őrlést is kellett adnia, de a hazaszállítást nem kérték tőle. Az uraság juttatott neki egy hold földet, kertet, kenderföldet, s használhatta a molnárház körül elterülő réteket. A molnár a hulladékból állatokat tudott hizlalni, s egyébként is sokféle módot talált arra, hogy ügyfeleit egy kicsit becsapja. Ezért a molnárok általában jómódú embereknek számítottak, s tekintélyükhöz ez is hozzájárult. Hamuzsírfőző „A nyelvészek megállapítása szerint Somogy nevét is gazdag erdeitől kapta, mert a neve „fűzfában, szilfában, somfában bővelkedő helyet" jelent. Az 1720-as években hozzávetőlegesen az egész megye területének kétharmada volt erdő. 1840-es években ... a sok irtás ellenére még mindig 538 308 hold az erdő, vagyis a mezőgazdaságilag használható földterületnek 40%-a erdőség volt" - írja T. Mérey Klára. (278) Ebből következik, hogy sokáig nem is volt értéke a fának. Az erdő, később az erdőhasználat a jobbágytelek tartozékának számított. Előbb szabadon, majd a 18. századtól egyre jobban korlátozva szerezhette meg a tüzelőjét, épületfáját, szerszámaihoz szükséges fákat minden paraszt. (279) Ez az „anarchikus rendszertelenség" — ahogy Wellmann Imre nevezi - igen nagy ártalmára volt az erdőnek, mert a vágást nem tervszerűen, hanem az egyéni igények alapján végezték. (280) így történhetett, hogy egész erdők arculatát, állományát, jellegét megváltoztathatta mind a falusi lakosság, mind pedig a körükben megtelepedett faiparosok, vagy erdei mellékiparágakkal foglalkozó szakemberek. (281) Az emberen kívül — mint arról szóltunk már — az állatok is kivették részüket az erdő tönkretételében. Somogyban ugyan valóban óriási erdőterületek voltak (és vannak még ma is), ennek ellenére a földesurak jobbágyaik faizását és erdei haszonvételét korlátozták, majd terjesen megtiltották.