Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

is mocsaras vidék vízrendezési lehetőségeit, (272) addig a Festeticsek ezeknek a malmoknak a gátjait, vízelvezető árkait rendszeresen tisztíttatták részben a molnárral, részben árokmetsző bérmunkásokkal. (273) A molnárok ismeretanyaguk, szaktudásuk folytán messze kiemelkedtek a paraszti közösségből, és ezért komoly tekintély övezte őket. Ismerték a különböző fa mesterségeket, (ács, asztalos), értettek a kőfaragáshoz, a gátak, zsilipek építéséhez, és nem utolsó sorban a molnárok szerelték, állították fel a malmokat, azok technikai berendezéseit is. Lakásuk többnyire a malommal egybe épült, így állandóan ellenőrizhették annak működését. (274) A rossz közlekedési viszonyok miatt létesült sok kis malom legtöbbször egy-egy vállalkozó kedvű molnár kezében volt. De a molnárok nagyobb része mégsem „saját" üzemében dolgozott, hanem a »földesür tulajdonát képező malmokat bérelte, vagy éppen csak azok alkalmazásában állt. (275) Három molnár-szerződésünk közül az első 1776. januárjában kelt, és arról tudósít bennünket, hogy Nagy András molnár mester a főnyedi malmot három évre bérbe vette, s azt 1778-ban további három évre megújította. A jelzett idő alatt felelősséggel tartozott az uraságnak a malomépületért, annak berendezéséért, jó működéséért, öt terhelték a kisebb javítások, az uradalom csak a nagy munkákat csináltatta meg és Fizette ki. Például a molnár teendői közé tartozott a malomgát ár ko lá sá és tisztítása, de a komoly vízelvezető csatornát és annak mélyítését - mint az előbb említettük éppen Főnyeddel kapcsolatban - már bérmunkásokkal végeztette az uradalom. 140 forint készpénzt fizetett évente a keresztúri kasszába, s Jóllehet az malom neki adatott" mint azt az uraság is elismerte, de azért emlékeztette rá, hogy az uradalom számára szükséges mindenfajta őrlést „köteleztetik mindenek előtt" elvégezni, s a lisztet saját szekerén haza vinni. (276) Hogy állatokat tudjon tartani, járt neki egy hold föld rétekkel és kerttel együtt, „amelyeket eddig is bírt!" Ez az utolsó mondat talán arra céloz, hogy Nagy András 1775-ben is már bérelte a főnyedi malmot, csak éppen írás nem maradt róla. Mint ahogy arról is csak véletlenül értesültünk, hogy 1770—74. között a simonyi malom tartozott a keze alá. T. i. ezidőben együtt halászott és rákászott simonyi Magyar Imrével, együtt adóztak pénzzel és „természetben" az uraságnak. 1775-tol Magyar Imre egyedül folytatta mesterségét, tehát valószínű, hogy malmos társa ekkor „cserélt malmot . így már tudjuk, hogy a simonyi malmot 1770—74 között bérelték. De, hogy 1780-ig, Traxler Mihály szegődéséig mi volt a malom sorsa, s ki hasz-, nálta, adatok hiányában nem válaszolhatunk rá. A simonyi malom neihcsak