Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

218. A bivalyszekeret ökörjáromba fogott bivalyok húzták. Formáját nem ismerjük. L. erről BRIGHT, Richard, 1815. Fordításban 1970. 49. - Négy ló után való lógós kocsi: V. ö. K. KOVÁCS László, 1980. 463-464. Lófogatolás szócikk. 219. DOMONKOS Ottó, 1956. 280-282. 220. WELLMANN Imre, 1967. 147. 221. BODGÄL Ferenc, 1968. 161. 164. A feudalizmuskori kovácsmesterség társadalmi típusai között megemlíti a céhes kovácsokat, a faluközösségek által felfogadott kommenciós kovácsokat, s a kisszámú uradalmi kovácsokat is, akik az uradalomban lévő termelőeszközök készítését és javítását végezték. A vashámorok készítményeikről limitációkat adtak közre, amelyekben a XVIH. század óta a „táji jellegű munkaeszközöket is felsorolják ... Az egyes készítmények arányát, készítési helyét mutatja számunkra Wathnernek Grazban 1825-ben kiadott képes árjegyzéke. . .", amely még sok kiadást megért. NÉMETHY Endre. 1956. 273-275. a kislődi vashámor 1785-ös készítményeinek listáját közli. 222. PALÁDI-KOVÁCS Attila, 1979. 179. 223. TAKÁCS Lajos, 1980. 178. 224. E témáról bővebben VAJKAI Aurél, 1959. 24-29. - HEGYI Imre, 1978. 101-119. 225. V.ö.T. MÉREY Klára, 1963. 142. 226. TAKÁCS Lajos, 1980. 35. A balatonszentgyörgyi uradalom 1850-ben szerződést kötött a vörsi falukováccsal, hogy az uradalmi kovácsmunka fejében minden második évben szénfát kap. - NAGYVÁTHY János, 1795. 210. A kovácsok számára nyírfát és vén fákat kell szénégetésre adni. 227. Balatonszentgyörgyiek 1782., 1788. és 1793. évi szerződése. 228. VAJKAI Aurél, 1959. 24., 27. A kúpok (közismert szóval a boksák) mérete nem egyenlő. „Nagyobb kúpnál tíz-tizenkét kocsi fát raktak össze, kisebbnél 15 métert, az utóbbiból 10 q szén lett." 229. WELLMANN Imre, 1979. 148. 230. DOMONKOS Ottó, 195,6. 276-279. 231. NAGYVÁTHY János, 1795. 210. - BODGÁL Ferenc, 1966. 154. - Uő. 1968. 163. „A XVIII. század végétől „baromorvosi iskolákon," patkolótanfolyamokon tanulták a lóval való bánást, illetve, a gyógyítás ismeretét a mesterségbeli tudással együtt örökölték." 232. KISBÁN Eszter, 1977. 89. Állatvágással kapcsolatos adatai. 233. SZÁNTÓ Imre, 1954.55. 234. BÓNIS György, 1980. 585. A mészárszék jogáról. - KÁLLAY István, 1980. 177. 235. VAJKAI Aurél, 1959. 159. „Marha-, borjúvágást a helybeli mészárosok intézték, „polgár ember" csak nagy ritkán bontott fel marhát, akkor, ha elhullt az állatja." 236. WELLMANN Imre, 1979. 84. - KÁLLAY István, 1980. 177. A hentesek és mészárosok gyakran belekontárkodtak egymás szakmájába, ezzel rontva a másik üzletét. 237. Bécsi font: 0,56 kg L. URBÁRIUMOK XVI-XVII. század, 1959. 838. 238. V.o. VAJKAI Aurél, 1959. 159. és - KI S BÁN Eszter, 1979. 603. húsételek szócikk. KÁLLAY István, 1980. 178. 1792-es keszthelyi példát hoz, amely szerint a mészárszéken —mindössze 69 forint jövedelem mutatkozott. Ezért a mészárosoktól vissza is vette az uradalom a mészárszéket azzal az indoklással, hogy „a marha úgy is drága, a húst olcsón adták, így a bérlet csak romlásukra volt." 239. JÁRMAY Edit, 1930. 57. 240. NAGYVÁTHY János, 1795. 256. Instrukcióiban fontosnak tartja, hogy a vendégfogadókhoz mészárszéket is csatoljanak, mert így jövedelmezőbb az üzlet. 241. KÁLLAY István, 1980. 178. 242. Szentgyörgyi varga: 1772-1778. - Sávolyi varga : 1777-1781. 243. SZOLNOKY Lajos, 1972. 17. „A kendert ... ha lehetett, közvetlenül a kertek alatt egy tagban jelölték ki . . . Nemcsak a jobbágyoknak, hanem a zselléreknek, sőt az uradalmi cselédeknek is járt innen földdarab, amin a családtagjaiknak szükséges kendermennyiséget megtermelték."