Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
3. A majorság munkaerői
re változtak a bővebb vagy szűkebb termésű esztendők, s az ezzel összefüggő munkaerő kínálat és kereslet szerint. (62) A szerződésből ugyancsak nem derül ki a szakácsné bérezése sem, (63) akit maguknak kellett „elöli állítani és az mezzőre magok ételeit ki vinni", de bizonyára eziránt szóbeli egyezséget kötöttek a számtartóval. (64) Az uraság megígérte az aratóknak, hogy részüket behordatja, elszállítja a Bottyáni révbe, de ennek fejében kötelesek gabonahordáskor az asztagokra segítséget acini. A szerződést látszólag egyenlő joggal rendelkező felek írták alá. De csak látszólag! Hiszen harminc forint vinculum (kötbér) megfizetése terhelte azt a parasztközösséget, amelyik megszegte az alkut. (65) Ezen kívül az uraság nyíltart megfenyegette a szerződőket, ha nem tudnák, vagy nem akarnák teljesíteni vállalásukat, akkor: „az Mtgos Uraságh más modgyával is kinszeríttetik az aratáshoz látni." (66) A kétszáz éve kelt aratási szerződésben előfordulnak olyan szavak, — bokor, hdrmazó — amelyeknek értelmét a mai ember már nem ismeri. Megfejtésük még a szakemberek számára sem egyszerű, hiszen a szerződések nem részletezik az akkor mindenki számára világos fogalmakat. Vizsgáljuk meg tehát a 18. században egymás mellett élő sarlós és kaszás aratás munkaszervezeti formáit, hogy feleletet adhassunk a fenti szavak jelentésére. Először a sarlós aratással foglalkozunk. A sarlós aratás alapegységét két személy alkotta: az arató és a kötöző. Társasmunkák, nagyobb létszámú aratóbandák esetén azonban ez az arány megváltozott. A történeti adatokból úgy tűnik, „hogy 4—6 aratóra számítottak 1 kévekötőt, s a nagy létszámú band ák öss zetétele is ilyen megosztási arányon épült fel." (67) Balassa Iván az aratással kapcsolatos feljegyzések elemzésének összegezése után viszont úgy látja, hogy a nagyobb létszámú sarlós aratóbanda — egyik legkorábbi elnevezése szerint bokor — létszáma nem állandó, nincs azonos számú egysége, de valamelyes összefüggés mégiscsak elképzelhető a négy-hat fős aratóegységekkel. (68) • A balatonkeresztúri aratószerződések bokor szavai tehát a sarlós aratás meglétére, annak is nagyobb létszámú egységére utalnak. A kontraktusokban szereplő aláírások számából azonban nem lehet semmiféle törvényszerűségre következtetni. 1786-ban az edericsiek két bokorral szerződtek, egyik bokorban hat, a másikban öt férfi neve állt. 1787-ben a zsidiek három bokrot állítottak: az első és harmadik bokorban kettő, a másodikban három a szegődök száma. Mindkét esetben a bokronként kikötött aratók állományát 12 vagy 13 fioben szabták meg. A későbbi megállapodásokat az aratók nevében egy vagy két megbízott írta alá, és csak a kiállítandó aratók
