Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Nagy István: Nagy Ignác és az életkép

tartozik ide, a negyedik kötetben csupán egy ,.állat" életkép olvasható, a Medve úr története. A következő nagyobb témakört a portrék címszó alatt felsorolható életképek alkotják. Néhány cím: A háziúr; A kalandvadász; A divatorvos; Az uzsorás. A megfigyelések közé azokat az életképeket sorolhatjuk, amelyek elmélkedéseket, megjegyzéseket tartalmaznak. Ezekben az írásokban Nagy Ignác nem törekszik karakter megrajzolására, csupán észrevételeit közli az olvasóval az adott témáról. Néhány cím a sok közül: Zöld mulatság; Jelenetek a munkáséletből; A nyárspolgár. Az állatok életéből vett rajzolatok nagy száma azt bizonyítja, hogy Nagy Ignác úgy érezte: ez a forma hatásos lehet, ha sikerül mondanivalóját szellemesen, egyszerűen kifejezni. Az Állatvüági mozgalmak indítja a sort. Ehhez szorosan kapcsolódik az Allatok közgyűlése. Arról van szó, hogy az állatok, mivel képtelenek tovább tűrni rossz sorsukat, elhatározzák, hogy fellázadnak az emberek ellen, és jobb belátásra bírják őket. A közgyűlés jegyzőkönyvét Fripon úr, a bölcs uszkár vitte el az írónak, így mi is részesei lehetünk ennek a nagy jelentőségű gyűlésnek. A jegyzőkönyv nagyszerű paródiája a magyar országgyűlésnek. Mintha a parlamentben lennénk, és hallgatnánk a különböző pártokhoz tartozó szónokokat. Az elnök — az Ökör. Megtalálható a jobb- és baloldal. A karzaton levők a legforradalmibbak ezen a gyűlésen is. A ravasz róka hízelkedéssel, ármánykodással csapja be a képviselőket. Szellemes, gazdag humorú írás. A Róka úr kalandjai című életképben a ravasz róka mondja el tapasztalatait, amelyeket a világban szerzett. Különböző társadalmi rendszereket mutat be — a farkasokét, a méhekét, a hangyákét stb. — és mindegyikről elmondja a véleményét. Lehetetlen ezekben a mesékben észre nem venni a célzatosságot a korabeli viszonyokra vonatkozóan. Nagy Ignác szellemesen gúnyolódik, egyéniségének megfelelő rétegben mozog. Az ,,állat" életképek a közélet problémáit boncolgatják. Nagy Ignácot főleg a szabadság — zsarnokság, a becsületesség — becstelenség, a tehetség — tehetségtelenség kérdései izgatják. A következő nagyobb egységben — Portrék — közeledik a magánélet szférájához, és legfőbb törekvése az, hogy típusokon keresztül mutassa be a korabeli társadalmat. Természetesen ezek az írások sem mentesek a meszszebbre tekintés igényétől. Néhány kiemelkedő is van köztük: A háziúr; A divatorvos; Az uzsorás. Vegyük közelebbről szemügyre a háziurat! A háziúr „meglehetősen siket, hogy legalább hallania ne kelljen a szűkölködők könyörgéseit... franciául tisztán beszél, a magyar nyelvet még nem tanulhatta meg ; lovait drága takaróval ótalmazza a hideg ellen, a didergő koldust elkorbácsoltatja háza elől; ... az erényes tiszta nőt gúnykacajjal rágalmazza, a szemtelen kacémak lábait térdelve öleli át; játékasztalnál ezreket tékozol el, a szegény munkásembert irgalmatlanul űzi ki házából, ha néhány forintnyi tartozását a kitűzött időre nem fizetheti meg." (I. 16.) Az első részben háziurakat jellemez. Különböző típusokat rajzol a társadalomnak szinte minden rétegéből. A második részben lakáskeresők arca villan fel. Ismét lelepleződik a háziúr embertelen nyerészkedési vágya. A beköltözöttek életét lehetetlenné teszi, így azok hamarosan elköltöznek. Az előre kifizetett lakbért nem kapják vissza.