Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Bencze Géza: Zala megye közúti közlekedése a XVIII—XIX. század fordulóján

18. Az Újonnan Tel álliiandó és Regede felé vezető Posta Üt. 19. Alsó Lendvától Dobronak felé menő Kereskedő Üt. 20. Rátz Kanizsai Kereskedő Üt. 21. Nagy Kanizsától Csáktornyáig menő Nagy Kereskedő Üt. 22. T. N. Somogy Vmegyéből Kakonyának Csáktornya felé vezető Katonai Üt. 23. Eszéktől Graetz felé vezető Nagy Kereskedő Üt, 24. Dráskovecztől Perlaknak Varasdra menő Kereskedő Űt. 25. Nagy Kanisától Nagy Kapornakon keresztül vezető Kereskedő Űt Szöpötkig. 26. Ns. Somogy Vármegyéből Kis Komáromnak Zala Egerszegig menő Kereskedő Űt. 27. Pötefai Pusztától Nemes Apátinak Sz. Iványon keresztül Felső Szombathely felé vezető Kereskedő Űt. Radkersburggal és Gráccal összekötő útvonal, valamint a legnagyobb forgalmú Eszék—gráci kereskedőút (ennek egy-egy ága haladt a Dráva két oldalán) szerepüket megtartották. Ez utóbbi út legújabb szakasza Somogyon átlósan haladt át, a Dél-Dunántúl termékeit. Zala borát szállították rajta Bécsbe a Kis_ Balaton mocsarait megkerülve a Zala két oldalán észak felé. Hasonlóképpen maradt vagy inkább nőtt a Bécs—Trieszt Országos Fő Posta- és Kereskedőút szerepe, amelynek Zalaegerszeget érintő ága a tengerpart és Pest közötti összeköttetés egyik új vonala lett. Ezen útirány legjelentősebb és egyben a legrégibb ága a Bakonyon át vezetett Keszthely—Nagykanizsa—Várasd vonalon, s ugyancsak új, bár kisebb forgalmat elbíró és lebonyolító ága vezetett a Balaton déli partján, s egyesült az előzővel Nagykanizsán. Szinte egységes főiránynak tekinthető — talán a korábbiakat is meghaladó szereppel és súllyal •— a Nagykanizsa és a Balaton közötti keskeny területen haladó 4—6 kereskedelmi útvonal, Délkelet—Dunántúlról Bécs irányába. Összességében mintegy 7—8 fővonal haladt át a megye vizsgált területén korszakunkban, közvetítve Bécs és a tengerpart, Pest és Eszék, a Délkelet-Dunántúl irányába. Jelentős forgalmú útcsomópontok kialakulásához vezetett a megye tranzit-jellege, ezek közül is kiemelkednek forgalmukkal és jelentőségükkel Nagykanizsa, Csáktornya, Muraszerdahely, Alsólendva, továbbá Lég_ rád, Kiskomárom vagy Zalaegerszeg. E helységeknek sikerült a közlekedésben játszott korábbi szerepüket megőrizni, vagy még növelni is ekkorra. Fokozni valamennyinek a későbbiekben már nem sikerült, s a kapitalista fejlődés első szakaszában megjelenő vasút a század második felében jelentősen átalakította és átsorolta a közúti közlekedésben betöltött szerepüket és rangjukat. GÉZA BENCZE: Der Strassenverkehr des Komiíats Zala in der Periode der Jahrhundertswende des XVIII~-XIX. Jahrhunderts Zusammenfassung Im letzten Drittel des XVIII. Jahrhunderts lenkte die sich entwickelnde Wirtschaft, dann, nach der Jahrhundertswende die agrikulturelle Konjunktur, die Auf-