Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Turbuly Éva: A zalavári apátság

későbbi pécsi püspök azonban egyben zalavári kapitány is volt. A. gondosan nyilvántartott, de jövedelmet nem jelentő apátságot III. Károly 1715-ben az alsó-ausztriai Göttweig bencés monostorának adta.

1

' Későbbi állítás szerint ekkor az összes zalavári jószágok nem értek többet 100 forintnál.' A göttweigi apátok újjátelepítették a török korban elpusztult falvakat, az 1750-es években új kolostorépületet emeltek a mocsaras, nehezen hozzáférhető Zalavár helyett Zalaapátiban. 1757-ben az apátság visszakapta hiteleshelyi jogát,

8 visszakerült az 1567-ben Vasvárra, majd Szombathelyre menekített hiteleshelyi levéltár is. Az 1774-ben leégett kolostorépület helyett 81-re pompás barokk monostort és templomot emeltek.'

1 A XVIII. század második felére helyreállított javadalom teljes mértékben a göttweigi főapátságtól függött. E kapcsolat csak 1873-ban szűnt meg, és 1883-ban helyezték az apátságot Pannonhalma főhatósága alá. Az 1019-es „hamisítványban" felsorolt 10 birtok közül később csak hét volt az apátság birtokában. Ezek közül kettő a török háborúk folyamán végleg elpusztult és nem települt újjá, egy pedig valószínűleg Zalavárba olvadt bele.

10 Maradt az alapításkori faluk közül Zalavár, Esztergály, Rada és Csács. Ezekhez járult még a középkor folyamán szerzett Apáti (Zalaapáti), Báránd és Baksaháza, valamint a XVIII. sz.-ban új településként létesült Kisrada. Apáti kivételével e falvak a török háborúk során elpusztultak, csak a XVIII. sz. folyamán népesültek be telepítésekkel. Gazdasági-társadalmi viszonyok a XVIII. században A XVII—XVIII. század fordulóján, mint láttuk, az apátság birtokai közül csak Apáti volt lakott, a többiek helyét erdők borították, vagy romokban álltak. A várat 1702-ben Lipót császár a kuruc veszély miatt felrobbantatta. A javadalom, bár a király rendszeresen nevezett ki élére apátokat, csak elméletben létezett. Radonay Mátyás, a századforduló apátja egyben várkapitány, a háború elvonulása után rögtön hozzákezdett az újjászervezéshez. 1693-ban a ,.sok háborúság miatt elpusztult Chiachba" egerszegi polgárokat telepített, majd három évvel később Radát próbálta hasonlóképpen benépesíteni, különböző kedvezményeket ígérve a jövendő lakosoknak.

11 Egyik kísérlet sem járt sikerrel, a porták száma tíz év múlva sem emelkedett 7—9 fölé.

12 Az eredménytelenség oka részben a pestis, részben pedig az volt, hogy a lakók kedvezőbb feltételek reményében továbbálltak. Általános volt ez a tendencia, hasonlóképpen történt a Murán inneni horvát falvak többségében, sőt, Egerszegen is akadt rá példa.

13 A telepítések első hulláma tehát, amelynek során a környék lakott területein élőket kísérelt meg letelepíteni az apát, kudarccal végződött. Ht. Lex. Apáti cl. 7 Uo. Füssy 297. p. "Füssy 261. p. !l Leg. Fass. Ht. Lex. cl. Apáti. '"Füssy 499. p. "Ht. Lex. cl. Apáti és Nagvrada. 12 Uo. 13 Degré Alajos: Fejezetek Zalaegerszeg történetéből II. fej. Kerecsényi Edit: A Mura menti horvát faluk és néprajzuk Kézirat.