Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Turbuly Éva: A zalavári apátság
Radonay halála után a király. III. Károly a nyilvántartott, de a fentiek szerint jövedelmet nem hozó javadalmat az alsó-ausztriai Göttweig bencés apátjának adományozta. A göttweigiek az apátsági faluk újjáépítésére törekedtek, hogy azokat jövedelmezővé tegyék. Ugyanakkor — változó sikerrel — dézsmapereket folytattak az időközben szintén újjá épülő egykori tizedfizető helyek tulajdonosaival. Az 1742 után meginduló göttweigi telepítések során Csácsba, Esztergályba, Kisradára többségükben német ajkú telepesek érkeztek, míg Báránd, Zaíavár és Magyrada színmagyar településekké váltak.'•' Piasol Odiló apát 1749-ben a következő feltételekkel telepített Esztergályba öt német családot: — Házat építhetnek az Esztergály patak mellett házhelyenként négy (fejenként kettő) hold földdel, két hold irtásra szánt erdőrésszel. — Mivel Esztergálynak nincsenek rétjei, az uradalom minden telepes részére az erdőből annyit enged át. hogy négy szekér szénája legyen. — Ha irtás idején a szénából fogyatkozás állna be, a szigetben Bárándnál, vagy Esztergálynál négy szekérnyi szénát kaszálhatnak, három évig adózás nélkül, utána alku szerint. — Bort az ország törvényei szerint mérhetnek. — Házuk elkészülte után tilos gyümölcshozó fát kivágniuk engedély nélkül. — Az irtásra vállalkozók kötelesek szándékukat bejelenteni, az adózás miatt engedélylevelet kérni. Irtásaikat és házaikat előzetes bejelentés után eladhatják. — Eladás után az uradalmat becsű szerint kártalanítani kell. — Évente nyolcnapi igásrobotot, évi egy forint földbért, kukoricából, káposztából, kenderből tizedet kötelesek adni. — A húsmérés és kocsmáitatás az uradalom monopóliuma. 11 ' Báránd pusztát hasonló feltételekkel kapta meg 1753-ban három telepes, mivel az uradalomnak nem volt gazdasági ereje a saját műveléshez. 1763-ban a szerződést megújították, azzal az új feltétellel, ha az uradalom maga kívánna a pusztán gazdálkodni, házaikat megveheti, irtásaikat megválthatja, vagy elcserélheti. 17 Ezt a feltételt máshol is kikötötték, a XIX. sz. úrbéres elkülönítési perei során válik majd nagyon fontossá. Hasonló contractusokat kötött az apátság — Kisradát kivéve — többi birtokainak új lakosaival is. A telepítések 1742 és 59 között lezajló második hullámát az előzővel szemben az jellemezte, hogy — hasonlóan az ország más vidékeihez — a magyarok mellett nagy számban érkeztek német és osztrák telepesek, akik a kedvező feltételeket kihasználva sikerrel népesítették be az apátság birtokait is. Ezek közül a népesebbek a századfordulóra elérték a 2—300 főnyi lakosságszámot. 1768-ban az úrbérrendezés során a 9 punctumra adott válaszok már az úrbéres viszonyok és szolgáltatások kialakult, az egyes falukban kisebb-nagyobb mértékben eltérő rendjét tükrözték. 1 ' Füssy 296. p. 15 Füssy 366. p. 1(1 ZÁL 53. doboz, 2. fasc. 36. l7 Füssv 269. p.
