Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Guzsik Tamás — Fehérváry Rudolf: Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében

XIII. századra pontosan datálható emlékek közül csak Bakonyszentjakab pontos méreteit ismerjük/'

7 Itt a helyzet: 11.38x5.35 m, 60,88 m-, 1:2.12. Megállapítható tehát, hogy — míg az abszolút méretekben vannak némi eltérések, és merészség volna bármilyen szabályosságot erőszakolni — az egyes templomok térarányában fellelhető némi tendencia: a XIII. századi alapításoknál (vagy feltételezett alapításoknál) — Vállus. Wetahida, Bakonyszentjakab — a hajó téraránya az 1:2 körül mozog, addig a biztosan XIV. századra datálható emlékeknél ez az érték az 1:1,5 érték körül mozog. Semmiképpen sem tekintjük perdöntőnek ezt az önkényesen kiválasztott paramétert: a térarányt. Arra azonban alkalmas, hogy a további vizsgálatnak egy bizonyos irányára felhívja a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a veszprémi egyházmegye „bizonytalanul" korai pálos emlékeinél (Vállus, Wetahida) felül kell vizsgálni az esetleges XIII. századi eredet kérdését. S itt az illető templomok apsziszáródásának vizsgálata is érdekes lehet. Bakonyszentjakab — mint Rómer Fóris és Ádám Iván nyomán ismeretes*'

8 — félkörös apszisú, szentélynégyezetes-szentélytornyos épület volt. Bár emlékszerü nyoma nem maradt, Ádám Iván leírása alapján állíthatjuk, hogy Badacsony kolostortemploma hasonlóan félkörös apszisú, négyezeti tornyos kialakítású volt."

9 A fennmaradt alaprajzi dispozíció alapján ugyanez a schema képzelhető el Wetahidára. is (a feltételezett poligon a terepalakulatok alapján egyáltalán nem egyértelmű). S ugyanebbe a csoportba sorolható Vállus temploma is. Itt még kevésbé bizonyítható az eredeti apszis formációja. Csupán annyi biztos, hogy a hajót keskenyebb, és hosszú szentély követte (tehát a négyezeti szentély torony itt is feltételezhető — a kikövetkeztethető falvastagságok alapján is!). Maga a szentélytorony ismeretlen, ill. ritka a magyar románkori gyakorlatban (néhány erdélyi emlék viseli). Ezért is különösen feltűnő, hogy a Tapolca-környéki pálos gyakorlatban több helyen is előfordul (Bakonyszentjakab, Badacsony bizonyíthatóan, Vállus feltételezhetően). S ugyanezen a területen a XIII—XIV. századi templomépítészet több példája is őrzi ezt a megoldást: Taliándörögd (Felsődörögd) temploma a XIV. század első feléből, talán a legtisztábban mutatja a szentélytomyot;

70 Káptalantóti határában az egykori bácsi (sabari) rom a jelek szerint szintén szentélytornyos volt;

71 míg a velétei toronyrom (Mindszentkálla határában) eredeti rendeltetése bizony talán. Áttekintve a mai Zala megye területén egykor létezett középkori pálos kolostorokat: négy objektum, s ennél jóval több megoldatlan kérdés. Mert valamennyi — egykor virágzó — kolostor ma nem létezik, s a topográfia mutatóinak különös szerencséje, ha belőlük valami korhatározó részletet sikerül meg{

" Szerzők ellenőrző mérése, 1978.' Ld. Zsiray Lajos: a bakonyszentjakabi pálos kolostor. Műemlékvédelem, 1977. 148—152. pp. ,i8 Rómer jegyzőkönyv, I. 5—7. pp.; Ádám Iván: Pálos épületmaradványok BakonySzentjakabon. Arch. Ért. VIII.—1888. 151—155. pp. U9

Ádám Iván: A badacsonyi pálos kolostor romjairól. Arch. Ért. VIII.—1888. 64— 66. pp. 70 Dr. Kraiovánszky Alán kutatása, ill. közlése alapján, melyért e helyen is köszönetet mondunk! 71 MRT. I. 1966. 74. p. ill. szerzők megállapítása. '-MRT. I. 1966. 144. p.