Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Guzsik Tamás — Fehérváry Rudolf: Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében

későbbiekben sem említik semmilyen összeírásban, még a névadó község okleveles anyagában is hiába keresünk rá vonatkozó adatokat. Életét (ha volt) a környezetétől teljesen függetlenül élte. Pál püspök tilalma — úgy tűnik — a veszprémi egyházmegyében hatásos volt. Az első kolostorokat csak a XIV. század elején követték újabbak: Torna v. Tüskevár. 1315—1321 között létesült, alapítója a győri püspök volt (tehát némiképpen függetlenítve a Veszprémi egyházmegyére érvényes döntéstől),

:

" ezt követte a mindszenti kolostor létrejötte 1323 körül:''

8 ez már nemesi alapítású, mint Somogy megye legtöbb pálos kolostora. A XIII. század végén keletkezett pilisi kolostorok — Szentlászló (1294 előtt). Szentlélek (1287).

:,i

' — bizonyos értelemben cáfolni látszanak az előbbieket. De itt királyi alapításokról van szó, s — a jelek szerint — még így is érintette őket a tilalom. Másképpen nem magyarázható az a törekvés, hogy kivonják őket a területileg illetékes veszprémi püspök joghatósága alól, s csak az esztergomi érsekhez tartoznak (1294).

60 Viszont gondot okoz e tekintetben a Somogy megyei Wetahida kolostorának 1317 előtti alapítása*'

1

, ill. említése, mely szerin a Gyogh-i pap, Pété* később ott lett perjel. Környezetének birtokviszonyai alapján ez is nemesi alapítás lehet, Mint ilyen, alapításának idején elég elszigetelt lehetett ahhoz, hogy az általános egyházmegyei „vizit" figyelmét elkerülje. Wetahida bizonytalan eredete mögött tehát, egy — már a XIII. században létezett — remeteközösséget sejthetünk, mely talán éppen a szerzetessé tért Gyogh-i pap perjelsége révén csatlakozott az akkor már legálisan is létező pálos rendhez. A fenti gondolatmenetet szeretnénk alkalmazni Vállus esetén is: adott egy — minden lakott helytől távolfekvő, jelentéktelen — remeteközösség, mely valahogyan „átcsúszott" az egyházmegyei ellenőrzésen, s talán egész fennállása alatt csak névben csatlakozott a pálosokhoz, egyébként megmaradt első, spontán remete-jellegében. Az ismert épületmaradványokat összehasonlítva a XIV. századi veszprémi egyházmegyés pálos emlékekkel, jelentős különbségek figyelhetők meg. Vállus templomának hajó-belmérete kb. 14x7 m, alapterülete 98 m-, téraránya 1:2. Ugyanezek az adatok Wetahida esetében: 15x7,2 m, 108,7 m

2

, 1:2,09.°Ezek a jellemzők az egyházmegye pontosan datálható, XIV. század első felében létesült emlékeinél: Uzsaszentlélek (1327) méretei: 12,4x7,9 m, 97,96 m

2

, 1:1,57j

63 Mindszent (1323 k.); 11x8,4 m, 92,4 m

2

, 1:1,42;« Szentpéter (1342): 14x9,5 m, 133 m

2

, 1:1,47;

C5 Tálod (1324. e.): 13,4x7,8 m, 104,52 m

2 1:1,72.°° A 57 DAP III. 1978. 43. p. ^Reőthy Ferenc: Elveszettnek hitt műemlékek nyomában Balatonszemesen. Műemlékvédelem, 1977. 2. sz. 114. p. '

M Vitae Fratrum, Cap. XVI. XVII. (;

" DAP II. 1976. 408. 411. pp. Ul Inventarium, 31. p. 62 Guzsik—Fehérváry, 1979. 16. p. ,J:i Fehérváry Rudolf: Uzsaszentlélek, pálos kolostorrom, BME TDK, 12-1978. 134— 141. pp. ^Szczuka Attila, Liszkay Krisztina és Guzsik Tamás felmérése 1979. júliusában. '"Szerzők felmérése (1979). 66 Fehérváry Rudolf felmérése, 1978.