Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Guzsik Tamás — Fehérváry Rudolf: Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében

(Bakay—Füzes) helyszínelték/'

8 újabb eredmény nélkül. A helybeli tulajdonosok földjén (Somogyi Zsigmond, Szántó József) került elő néhány épített részlet (pincemaradvány, falcsonk), ezeket azonban azóta megsemmisítették. Ma csak szórványos téglatörmelék látható a területen. Még a korábban hagyományban őrzött falmaradványból sem látható semmi. Hasonló eredménnyel, ill. eredménytelenséggel zárult 1978-as helyszíni szemlénk is. Enyere (Óhíd és környéke) helyszínrajza A megyében lévő pálos kolostorok közül a Sz. Miklósról nevezett vállusi rendháznak a története a legkevésbé ismert. S talán a műemlék-sors iróniája, hogy éppen ebből az épületből maradt meg viszonylag a legtöbb: felismerhető alaprajz, dispozíció (ld. alább). Az épület egyetlen okleveles említése 1429. aug. 11-i keltezésű: a kapornaki konvent jelenti Zsigmond királynak, hogy Gersei Pethő János fiai öt jobbágy telket foglaltak el Keszthelyen, mely telkek a vállusi pálosok birtokát képezték.

49 A névadó község (.,Válus") középkori története sem ad újabb adatokat a kolostor történetéhez: 1121-ben említik először a falut,

50 mely a középkorban helyi nemesek birtoka volt — valószínűleg közülük kerültek ki a kolostor alapítói is;

5L feltételezésünk szerint még a XIII. században vagy a XIV. század elején. Földrajzi helyzeténél, méreténél és gaz_ '"Magyarország Régészeti Topográfiája. (Továbbiakban: MRT), III. Bp. 1970. 180. p. /,;

'Nagy I.—Véghely D—Nagy Gy.: Zala vármegye története. Oklevéltár. IL Bp. 1890. 462—463. pp. D0

Hayden, D.: Zala megye helynévtára. Adatok Zala megye történetéhez, III—1877. 363. p. 51 Zsiray Lajos—Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, VI—1967. 253—254. pp.